A méhen belüli fejlődés

 

Az ember fejlődése két közegben, a méhen belül (intrauterin fejlődés) és a méhen kívül  (extrauterin fejlődés) történik. Az élet a fogamzással kezdődik, majd az élet első szakasza az anya testében zajlik. Az intrauterin fejlődés szorosan összefügg az anya életmódjával és szervezete állapotával. A méhen belüli fejlődés időtartama 9 hónap (40 hét, 280 nap). Ez alatt az idő alatt fejlődnek ki az ember azon szervei, szervrendszerei és szabályozási folyamatai, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy a gyermek a születés után képes legyen környezetével önálló kapcsolat kialakítására. Ezt a periódust három kisebb szakaszra – csíraszakasz (8-10 nap), embrionális szakasz (8. hét végéig) és magzati vagy fötális szakaszra –  bonthatjuk.

             A csíra szakasz a fogamzással kezdődik és a megtermékenyített petesejt petevezetékben történő vándorlásának idejét öleli át. A szakasz végét a beágyazódás jelenti, vagyis a fejlődő szervezet megtapad a méh falán. Ha a petesejt túl gyorsan, vagy túl lassan halad végig a petevezetékben, a terhesség megszakad.

Az embrionális szakasz a sikeres beágyazódást követően a 6-8. hétig tart.
A méhen belüli fejlődés szempontjából ez a legkritikusabb időszak,
a szervezet ekkor a legsebezhetőbb, hiszen ebben az időszakban alakulnak ki a test alapvető szervei (agy, szív, tüdő, szem, fül, szájpadlás, emésztőszervek) és a testrészek.

Amennyiben ebben a fázisban a fejlődő embriót külső ártalmak érik, súlyos szervi rendellenességek alakulhatnak ki.

               A magzati szakasz végére a magzat növekedése és a szervrendszerek fejlődése általában eléri azt a szintet, hogy az újszülött az anya testén kívül is életképes. A szakasz időtartama a terhesség nyolcadik-kilencedik hetétől a születésig tart, átlagosan 30 héten keresztül.

               A megtermékenyített petesejt (a zigóta) fejlődését a belső és a külső tényezők együttesen határozzák meg. A belső tényezők közé tartozik az emberre jellemző genetikai kód, illetve az anya és apa tulajdonságainak genetikai összegződéséből származó specifikus tulajdonságok. A külső tényezők közé az anya szervezete által biztosított hatásokat és feltételeket (pl.: oxigén-, fehérje-, szénhidrát-, vitamin ellátás és egyéb táplálkozási feltételek), illetve az anya szervezetéből jövő külső ingereket sorolhatjuk. Megfelelő feltételek hatására a zigóta osztódni kezd, először kettéosztódik, majd barázdálódással sejthalmaz alakul ki, amit a szedercsíra állapot követ, végül egy sok sejtből álló üreges gömb, az ún. hólyagcsíra (blasztula) alakul ki. A hólyagcsíra külső rétegéből lesz a magzatburok, a belső rétege pedig az ún. embrioblasztot alkotja. Ennek három rétege van, amelyekből a különböző szervrendszerek alakulnak ki. A külső rétegből az idegrendszer, a középsőből a csont-, és izomszövetek, a véredények, a belsőből pedig a zsigerek (légzőrendszer, emésztőrendszer, vizeletkiválasztó rendszer, belsőelválasztású mirigyek és a nemi szervek) fejlődnek ki.

Az embrionális szakasz kb. 8 hétig tart, de egyes szakemberek akár a 12. hét végét is megjelölhetik a szakasz végének. Ebben a periódusban a Dollo törvény szerint a filogenezis rövidített változata figyelhető meg.

   A harmadik héttől megkezdődik a szív és az agyvelő kialakulása és az idegrendszer fejlődése. Öt hetes korban már van keze, lába, arca, a hatodik héten látható a gerincoszlop és csontváz. Két hónaposan már 4 cm hosszú, minden szerve kialakul, az izmok mozognak, az agy működni kezd, és megfigyelhetők az első reflexes mozgások. A fejlődő élőlény ebben az életkorban a legsérülékenyebb, a környezeti ártalmak – gyógyszerek, vegyszerek, mechanikai sérülések és egyes fertőző betegségek – akár maradandó károsodást is okozhatnak.

A magzati élet harmadik, negyedik hónapjában megindul a mozgás. Ekkor már mindennel rendelkezik, amivel születésekor rendelkeznie kell. A hatodik hónaptól megjelennek a pszichikum kialakulásának feltételei. Kinyitja a szemét, ingerekre erőteljes reakciókkal válaszol (sötétre, világosságra, ritmusváltásokra, rezgésekre, hangokra, hő- és nyomásváltozásokra mechanikusan reagál). A hetedik hónapra gyakorlatilag életképessé válik. A nyolcadik hónapban már álmodik. Az utolsó hónap a születésre való felkészülés jegyében zajlik. A prenatalis szakaszt a születés zárja le, ami nagyon megterhelő mind az anya, mind a gyermek szervezetére.

_____________________________________________________________________

Önellenőrzés

1.) Ismertesse a méhen belüli fejlődés szakaszait.

2.) Mit értünk külső és belső tényezőkön?

3.) Mi az oka annak, hogy a méhen belüli fejlődés során elsősorban az idegrendszert

     érintik a külső és belső károsító tényezők?

_____________________________________________________________________