„... ezt az oktatási formát kellett választanunk, mert a Gandhi Gimnázium nemzetiségi intézményként nem vonhatja ki magát a 32/1997. (IX. 5.) MKM rendelet hatálya alól, ugyanakkor a nyelvoktató oktatási formák teljesíthetetlen terhet rónak a felnőttoktatás szűkös órakeretére. A tagozatot az az igény hozta létre, hogy az érettségi vizsga, és így a továbbtanulás lehetőségét biztosítsa a régió azon tanulni vágyó lakosainak, akiknek körülményei ezt korábban nem tették lehetővé. [...] A Gandhi Gimnázium új tagozata nyitva áll minden tanköteles kort már betöltött személy előtt, aki elfogadja pedagógiai programját és helyi tantervét, s minimum nyolc általános iskolai befejezett osztályról szóló bizonyítvánnyal rendelkezik. Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. Második esélyt kínálunk egy korszerű, széles körű műveltség megalapozására, a hiányok pótlására azok számára, akik vállalkoznak a velünk együttes munkára. Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növeléséhez ezt a képzési formát választják. Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése. A tantárgyrendszerű tanulás mellett fontosnak tartjuk a humánus és reális életszemlélet kialakítását, az emberi viszonyokkal és a műveltséggel kapcsolatos igényesség felkeltését és erősítését, a saját és mások egyéniségének tiszteletben tartását, a kommunikációs képességek fejlesztését."

(Pedagógiai Program - Felnőttoktatási Tagozat)

Amint a tagozat Pedagógiai Programjából is kiderül, a létrehozott képzés nem csupán a roma/cigány származású diákokat célozza meg. A tagozat jellemzőiről és az ott folyó pedagógiai munkáról egy az OKI számára készült jelentés (Vörös 2003) és a tagozat vezető helyettessel 2007. márciusában készült félig strukturált interjú alapján sikerült információkhoz jutnom.

A többségi társadalomból kikerülő tanulók aránya a felnőttoktatási tagozaton mintegy 50%-os. A diákok többsége apró falvas községek lakója, mely területek jellemzője az infrastrukturális elmaradottság, a munkanélküliség magas aránya, és a társadalmi szegregáció regionális megjelenése.