4. fejezet: Dezső Renáta Anna: Pedagógiai innováció és társadalmi integráció a Gandhi Gimnázium Felnőttoktatási Tagozatán

iDevice ikon Annotáció
A Gandhi Gimnázium nappali tagozatán elsőször érettségizett diákok sikerét követően (2000) szükségszerű intézményi fejlesztésként, innovációként jött létre a Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Felnőttoktatási Tagozata. Itt 2002. szeptembertől folyik a gimnáziumi képzést adó, roma felzárkóztatást folytató oktatási forma. Tanulmányomban - mely egy általam 2006/2007-ben folytatott kérdőíves vizsgálat és interjúsorozat eredményeit összegzi - megkísérlem bemutatni, hogy a pécsi Gandhi Közalapítványi Gimnázium és Kollégium Felnőttoktatási Tagozatának társadalmi integrációban betöltött szerepe innovatív - az intézmény ritkaságértéke mellett az ott folyó pedagógiai munkának köszönhetően is. Szándékom kimutatni azon markereket, melyek a tagozat integrációban betöltött pozícióját mutatják, s felvázolni azon pontokat, melyek mentén a pedagógiai innováció tetten érhető.

„... ezt az oktatási formát kellett választanunk, mert a Gandhi Gimnázium nemzetiségi intézményként nem vonhatja ki magát a 32/1997. (IX. 5.) MKM rendelet hatálya alól, ugyanakkor a nyelvoktató oktatási formák teljesíthetetlen terhet rónak a felnőttoktatás szűkös órakeretére. A tagozatot az az igény hozta létre, hogy az érettségi vizsga, és így a továbbtanulás lehetőségét biztosítsa a régió azon tanulni vágyó lakosainak, akiknek körülményei ezt korábban nem tették lehetővé. [...] A Gandhi Gimnázium új tagozata nyitva áll minden tanköteles kort már betöltött személy előtt, aki elfogadja pedagógiai programját és helyi tantervét, s minimum nyolc általános iskolai befejezett osztályról szóló bizonyítvánnyal rendelkezik. Lehetőséget kívánunk adni a valamilyen okból megszakadt tanulmányok folytatására. Második esélyt kínálunk egy korszerű, széles körű műveltség megalapozására, a hiányok pótlására azok számára, akik vállalkoznak a velünk együttes munkára. Biztosítjuk a munkahely melletti tanulást azok számára, akik kiszorultak a munkaerőpiacról. Az érettségi megszerzésével új, kvalifikáltabb munkalehetőséghez juthatnak tanulóink, akik munkahelyük megtartásához vagy mobilitásuk esélyeinek növeléséhez ezt a képzési formát választják. Célunk a tanulók értelmi, érzelmi, erkölcsi, közösségi és állampolgári nevelése. A tantárgyrendszerű tanulás mellett fontosnak tartjuk a humánus és reális életszemlélet kialakítását, az emberi viszonyokkal és a műveltséggel kapcsolatos igényesség felkeltését és erősítését, a saját és mások egyéniségének tiszteletben tartását, a kommunikációs képességek fejlesztését."

(Pedagógiai Program - Felnőttoktatási Tagozat)

Amint a tagozat Pedagógiai Programjából is kiderül, a létrehozott képzés nem csupán a roma/cigány származású diákokat célozza meg. A tagozat jellemzőiről és az ott folyó pedagógiai munkáról egy az OKI számára készült jelentés (Vörös 2003) és a tagozat vezető helyettessel 2007. márciusában készült félig strukturált interjú alapján sikerült információkhoz jutnom.

A többségi társadalomból kikerülő tanulók aránya a felnőttoktatási tagozaton mintegy 50%-os. A diákok többsége apró falvas községek lakója, mely területek jellemzője az infrastrukturális elmaradottság, a munkanélküliség magas aránya, és a társadalmi szegregáció regionális megjelenése.

A működés első öt évének tapasztalatai alapján összességében megállapítható, hogy intézményből a beiratkozottak mintegy negyede távozott csupán - ez az arány a felnőttoktatás egyik legfőbb problémája, a „lemorzsolódás" vonatkozásában jó eredményként értékelhető. A tagozat innovatív voltát fémjelzi, hogy 2004. illetve 2005. ősztől vizsgaközpontként csatlakozott a FÁK és az EQUAL programokhoz13, melyek keretei közt öt, illetve négy fő tett érettségi vizsgát 2007-ben.
13. Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés. Az Oktatási Minisztérium (OM), az Országos Közoktatási Intézet Integrációs Fejlesztési Központja (OKI IFK) és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFK) szakértői által kidolgozott, 2004/2005 őszén indult program, melynek keretein belül hosszú távú, akár 4+1 éves foglalkoztatás biztosítására nyílik lehetőség hátrányos helyzetű roma származású személyek számára. A foglalkoztatás összekapcsolódik az oktatással és képzéssel, melynek az a célja, hogy a támogatott személy ne csak munkát kapjon, hanem valós esélyt arra, hogy a munkaerő-piacon hosszútávon meg tudja állni a helyét. A programban akkor és csak akkor van mód és lehetőség a foglalkoztatásra, ha a munkavállaló munkavégzésével párhuzamosan eredményes középiskolai tanulmányokat folytat.

Mayer József (2005): Foglalkoztatásba Ágyazott Képzés. OKI Szakmai napok, Budapest.

„Esélyteremtés a foglalkoztatásban" pályázati program 2005-2007. Keretében esélynövelő roma iskolai koordinátorok képzését és foglalkoztatását valósítja meg az Ec-Pec Alapítvány, az Oktáv Kht. valamint a Nyíregyházi Főiskola Felnőttoktatási és Művelődéstudományi Tanszéke együttműködésben az Országos Közoktatási Intézettel. A roma koordinátorok alkalmazásának célja, hogy az intézmények olyan szakszerű alkalmazottakat foglalkoztassanak, akik az intézmény és a pedagógusok képzett segítőtársai a szülőkkel való jó kapcsolat és együttműködés kialakításában, a roma kultúra iskolai megismertetésében, az integrált nevelés helyi megvalósítása során felmerülő problémák megoldásában. A projekt modellértékű rugalmas felnőttképzési módszertana és a folyamatos támogatás (mentorálás) lehetővé teszi, hogy a munkaerő-piaci hátrányokkal (érettségi és piacképes szakma hiánya) rendelkező roma munkavállalók dolgozzanak, és ezzel párhuzamosan készüljenek fel az érettségire és szerezzenek szakmát is. http://www.ecpec.hu/content/content_73.html