A kompetencia fogalma azt fejezi ki, hogy mire van szükségük a diákoknak ahhoz, hogy a posztmodern társadalom elvárásainak és igényeinek megfelelve képesek legyenek jó és teljes életet élni. A tárgyi tudás ma már olyan rövid ideig érvényes és olyan kezelhetetlenül nagy, hogy az oktatásnak a tudásátadás túlértékelésével szemben inkább a tudáselsajátítás módszereire és a metakognitív készségekre kell összpontosítania, ennek pedig az elsajátítandó és fejlesztendő kompetenciák felelnek meg.

Az oktatással kapcsolatos fogalmaknak és kifejezéseknek bizonyos élettartamuk van, ez két időszakra osztható fel: az egyik a feltűnés és fejlődés szakasza, a másik a letűnés és kimerülés szakasza. A teljes időszak hosszát nem lehet megjósolni, de azt általában mindig észre lehet venni, ha az első fele már véget ért. Úgy tűnik, a kompetencia fogalma még az első szakaszban van, de már észrevehetők a fogalom inflálódásának első jelei.

A kérdés: hogyan teremthetjük meg a kapcsolatot a politika nemzetek feletti (pl. európai) és nemzeti vagy makroszintje, az iskolákat és intézményeket jelentő középső szint, az osztálytermek alkotta mikroszint és az egyes tanulók nanoszintje között. Más szóval: hogyan törhetünk keresztül a politikai ambíciók, iskolai erőfeszítések és társadalmi igények rétegein, és hogyan válthatunk ki a tanulókon érezhető tényleges hatásokat? Hogyan érhetjük el, hogy az egyes szinteken tett erőfeszítések hatására a diákok végül jobb kompetenciákkal rendelkezzenek?

A kompetencia alapú megközelítéseknek nagy lökést adott az egész életen át tartó tanulás fokozódó hangsúlyozása (Európai Bizottság, 2002). A fiatalokat arra kell felkészíteni, hogy az iskolai oktatás során elsajátított kompetenciák birtokában képesek legyenek az élet összes területén érvényesülni. Ez nemcsak a munkahelyre vonatkozik, ahol a munkaerő-piaci versenyképesség erősítése segíti az érvényesülést, hanem arra is, hogy képesek legyenek tartalmas magánéletet élni, és számos tekintetben hasznos tagjai legyenek a társadalomnak.

A kompetenciák fejlesztése – nem csak a formális oktatás kontextusában – elengedhetetlen a jelen társadalmai és azok tagjai számára. A fejlett társadalmakban nem megfelelő a tudás klasszikus, tantárgyakra tagolt kánonja. A szükséges kompetenciák leírása nem más, mint lehetséges megfogalmazása annak, hogy mit jelent embernek lenni. Ez a felfogás szemben áll a tudást és a képességeket állandónak, változatlannak tartó gondolkodásmóddal.

Kontextustól függő fogalommal állunk szemben. A kompetencia kifejezést használják a tanulás pszichológiai dimenziói és a metakognitív gondolkodás, az alapkészségek elsajátítása, a kereszttantervi célok és célkitűzések szinonimájaként, de az oktatási reform és koncepció céljára használt ideiglenes kifejezésként is megjelenik, ebben a jelentésben bizonyára valamilyen új fogalom kerül majd a helyére.