4.2.5.1. Testi-, és idegrendszeri fejlődés

 

Az ún. első alakváltozás az óvodáskor végén kezdődik és végigkíséri a kisiskolás kort. Megváltozik a fej, a törzs és a végtagok egymáshoz viszonyított aránya. A testalkat harmonikussá válik, a törzs és a lábak a fejhez viszonyítva nagyobbak lesznek (a fej a törzs egyhatoda). Megváltozik az arc-koponya aránya, az arc középső és alsó része intenzívebben fejlődik, mint a homlok. Változik az egyenes henger alakú törzs, a vállak szélesebbek lesznek. A gerincoszlopnál kialakulnak az élettani görbületek (ún. kettős S-alakú görbület, a gerinc a háti szakaszon domborúvá, az ágyéki szakaszon homorúvá válik). Visszafejlődik a kisgyermekkori pocak, a kiemelkedő has, eltűnnek a zsírpárnák. Folytatódik a vázrendszer csontosodása, ezen belül a kéztő és az ujjperceké is, mely az írás elsajátítása szempontjából különösen fontos (a folyamat 12-13 éves korig tart, ami miatt nem szabad a folyamat befejeződéséig a gyermeket nagy terhelésnek kitenni, mert egyrészt károsodhat a kéz, másrészt a gyermekben gátlás alakulhat ki az írással kapcsolatban).

A kisiskolás gyermek agyának súlya megnő, eléri a felnőtt agyának 90%-át. Jelentősen fejlődik a homloklebeny (mely a magasabb rendű funkciók alapja), így az agy funkcionálisan is tökéletesedik. Az asszociációs pályák jelentősen gyarapodnak. Az agykérgi folyamatok uralni képesek az alsó gócok működését (ösztön, érzelem stb.), így a mozgáskoordináció szabályozott és harmonikussá (ez az írástanulás egyik feltétele) válik. Megváltozik az izgalmi és a gátlási folyamatok viszonya is, az óvodáskorhoz viszonyítva a gátlási folyamatok felgyorsulnak, ezáltal a gyermek kiegyensúlyozottá válik..