Múzeumpedagógiai gyakorlat

FOGLALKOZÁSTÍPUSOK

Múzeumi óra
  • közvetlenül támogatja a tananyag elsajátítását, a tanulói kompetenciák fejlődését;
  • tartalmi, módszertani és elméleti szempontból egyaránt kötődik az iskolai gyakorlathoz, a múzeumi anyag feldolgozása során közoktatási szempontokat és speciális intézményi elvárásokat is érvényesít

Múzeumi foglalkozások tematikus sorozata
28. kép
28. kép: Múzeumi foglalkozások 1. (Kisgaléria, Pécs) (2005)



29. kép
29. kép: Múzeumi foglalkozások 2. (Kisgaléria, Pécs) (2005)

Egy-egy témakör tartalmilag és módszertanilag sokoldalú múzeumi feldolgozása.

Egyéni búvárkodás

Helyszíne az önálló ismeretszerzés céljára kialakított búvárszoba. Ez amolyan „kutatószoba" szabadon tanulmányozható tárgyakkal és az önálló ismeretszerzést támogató információs eszközökkel, az egyéni érdeklődésre, felfedező- és kutatókedvre alapozva a mélyrehatoló tanulási stílus igényeinek felel meg.

Történeti játszóház
30. kép
30. kép: Íjásznap Kaposmérőn (2009)

Adott kor, korszak, ill. esemény jellemző elemeinek komplex megismerése, megjelenítése, kvázi- rekonstrukciója, "újraélése", illetve felidézése tárgyalkotással és dramatikus játékkal.


MÚZEUMPEDAGÓGIAI SEGÉDANYAGOK

Múzeumi feladatlap
  • általában nagyobb kiállítások tematikus egységeihez készül,
  • a kiállítás aktivitásra épülő feldolgozását segíti a célcsoport sajátosságainak figyelembevételével,
  • sokszínű (szöveges, képes, rajzos, dramatikus) feladatokkal aktivizál,
  • variálja a frontális, az egyéni, a páros, és a kiscsoportos munkaformákat,
  • a szubjektív és az érzelmi reagálásoknak és megközelítéseknek is helyet ad,
  • támogatja az összefüggések megértését és a rendszerező képesség fejlődését,
  • szükségképpen súlyoz, szelektál, a közvetítendő lényegre koncentrál.

Múzeumi feladatlapok összeállítása
31. kép
31. kép

  • Milyen korosztálynak szólhat ez a feladatlap?
  • Milyen érvek alapján?
  • Melyek a leginkább szembeötlő jellemzői?

Feladatlapok tervezésének szempontjai (Vásárhelyi és Sinkó, 2004.)
  • cél,
  • nehézségi fok,
  • a kiállítás-látogatás a tanulmányok kontextusában,
  • a konkrét feladatok a kiállítás kontextusában,
  • a tanártól elvárt tudás,
  • látvány,
  • nyelvezet,
  • áttekinthetőség,
  • olvashatóság,
  • érdekesség,
  • változatosság,
  • módosítási és újrafelhasználási lehetőségek,
  • kérdésfajták.

A feladatlap típusai (Vásárhelyi és Sinkó, 2004.)

1. Minikatalógus: Ismerteti a kiállítson látható tárgyak, alkotások rend-szerét, a kiállítás struktúráját, és eközben feladatokat ad a látogatóknak. Ez amolyan vezető a látogató számára.
2. Kereső feladatlap: Úgy ad információt, hogy közben arra bíztatja kérdései-vel a látogatót, hogy maga keresse meg a válaszokat.
3. Kreatív feladatlap: Alkotó jellegű feladatok, az értelmezést segítik elő.
4. Ráébresztő feladatlap: A kiállításon nem hangsúlyos vagy attól független isme-reteket és új összefüggéseket mutat be vagy hív elő.

Ajánlatos egy feladatlapon belül keverni a különböző típusú feladatokat!

Néhány kérdéstípus (Vásárhelyi és Sinkó, 2004.)

1. Adatszerző kérdések Pl. Mi? Hány? Mit ábrázol?
2. Adatfeldolgozó. rendszerező kérdések Pl. Milyen évszakra utal? Férfié vagy nőé lehet? Miért?
3. A megszerzett információktól eltávolító kérdések Pl. Milyen tárgyak készülnek még hasonló eljárással?
4. Affektív (érzelmi) kérdések Pl. Hogy éreznéd magad a képen látható figura helyében?
« Előző | Következő »