2.4.  A pszichikus fejlődés törvényszerűségei

 

A pszichikus fejlődés folyamatában négy fontos törvényszerűség mutatható ki.

1. A szerkezet és a funkció egységének a törvénye

A pszichés működések teljesítményének színvonalát a pszichikus képességek szerkezete határozza meg. Az ember csak olyan szintű feladatokat képes megoldani, amelyre gondolkodása, logikai képessége, illetve cselekvése alkalmassá teszi.  A képesség fejlesztése viszont csak akkor valósítható meg, ha gondolkodunk, emlékezünk, azaz „működtetjük” a pszichénket. Ez a működés visszahat a szerkezetre, fejlesztve azt, és a pszichés tulajdonságok struktúráját, amelyek egyre magasabb fokú működésre lesznek képesek. Nem a funkcionalitás ténye, hanem annak a mértéke a döntő. A minimális gyakorlás unalmas, a maximális megerőltetés pedig fáradtsághoz, kimerüléshez vezet. Csupán a helyesen megválasztott optimális gyakorlás eredményez megfelelő fejlesztő hatást.

 

 

2.  A differenciálódás és integrálódás törvénye

A differenciálódás során a pszichikum tagolatlan formái elkülönülnek egymástól, és viszonylag önálló képességekre, folyamatokra válnak szét. Minél fiatalabb a gyermek, annál kevésbé tagoltak, elkülönültek a pszichikus funkciói. Csecsemőkorban például nehezen különíthető el egymástól a mozgás, az érzékelés, a cselekvés és a gondolkodás. A fejlődés során a folyamatok önállósodnak. Az észlelés például tér-, idő-, szín-, és mozgásészlelésre tagozódik. Az integrálódás azt jelenti, hogy a fejlődés folyamán elkülönült működések egyre magasabb idegrendszeri, tudati irányítás és ellenőrzés alá kerülnek.

3. A koegzisztencia törvénye

A fejlődő egyén azonos időben a személyiség különböző területein alacsonyabb és magasabb fejlődési szintet mutat. Nincs olyan személyiség, aki valamennyi képességében azonos szinten fejlett vagy fejletlen egy bizonyos időpontban. Egyes képességek fejlődése lemaradhat, esetleg megállhat, vagy előrehalad.

4. Speciális fejlődési törvények

Sajátos törvényszerűségek ismerhetőek fel az egyes pszichikus működések (emlékezet, gondolkodás, érdeklődés, érzelmek) fejlődésének folyamatában is.

A pszichikus fejlődés egyenetlen, hol lassabban, hol gyorsabban történik, előreszaladhat, lelassulhat, megállhat, esetenként visszaesések is előfordulhatnak.

Megkülönböztetünk fejlődési szakaszt, amely során a fejlődés lassú, alig észlelhető,

fejlődési ugrópontot - fejlődési ugrópontok sorozatát -, az egyes fejlődési szakaszok

határán, amelyben rövid idő alatt a személyiség egészét, annak minden összetevőjét 

érintő változások következnek be, és fejlődési átbillenést, ami a személyiség egy-egy

tulajdonságának, működésének hirtelen változását jelenti az érintett szakasz határain

belül.