2.3.  Életkori sajátosságok és fejlődési szakaszok

 

A pszichikus tulajdonságok az élet előrehaladásával változnak, átalakulnak. A fejlődés törvényszerűségeiből következik, hogy az emberek azonos életkorban hasonló tulajdonságokat mutatnak, viselkedés, gondolkodás, érzelmi átélés és cselekvésmódjukban hasonlítanak egymásra. Alacsonyabb életkorban a hasonlóság nagyobb, idősebb korban pedig kisebb. Az egyes életkorokban fennálló közös sajátosságokat életkori sajátosságoknak nevezzük. Ezek a legtöbb egyénnél azonos életévben jelennek meg, követik egymást, sorrendjük megfordíthatatlan, nem lehet átugorni őket, központi, lényegbeli változások, megjelenésük, vagy hiányuk fejlettségi és érettségi szintet is kifejez.

            Az életkori sajátosságok átalakulnak egy bizonyos idő után és az előzőtől szembetűnően eltérő sajátosságot mutatnak. Ezek az átalakulások egységes, jelleg alapján elkülöníthető fejlődési szakaszokat (periodizáció) hoznak létre. Egy-egy fejlődési szakaszhoz hasonló testi, idegrendszeri, megismerési, érzelmi, viselkedési és érési fokozatok tartoznak.

A fejlődési szakaszokra tagolás megkönnyíti a fejlődési jelenségekben való tájékozódást, a fejlődési csomópontok meghatározását, időbeli támpontokat biztosít a fejlődési jellemzők, tendenciák felismeréséhez, az adatok rendezéséhez, kezeléséhez. Ugyanakkor nem könnyű feladat, mert a különböző pszichikus folyamatok egyenlőtlenül fejlődnek, elmosódnak a szakaszhatárok.

Az életkori periodizáció két legfontosabb összetevője a biológiai érés és a szocializáció folyamata. Önmagában egyik sem biztosítja a periodizáció feltételeit.

A tananyag a következő – ma is elfogadott és leggyakrabban követett – felosztás szerint osztályozza az életkori szakaszokat:

Intrauterin (méhen belüli – születés előtti) fejlődés

1.      Csíraszakasz (8-10 nap)

A fogamzással kezdődik és addig tart, amíg a fejlődő szervezet a méh falához nem tapad.

2.      Embrionális szakasz (8/10 nap – 8. hét vége)

A méhfalhoz rögzüléstől a nyolcadik hét végéig tart. Ekkorra a fontosabb szervek primitív alakot öltenek.

3.      Magzati szakasz (9. hét – születésig)

A kilencedik héttől kezdődik, és a születésig tart. Átlagosan 30 hét az ideje. Ebben a szakaszban a primitív szervrendszerek olyan szintre fejlődnek, hogy születés után a gyermek az anya testén kívül is képes létezni.

 

Extrauterin (méhen kívüli – születés utáni) fejlődés

1.      Újszülöttkor (születéstől – 6/8 hét)

A születéstől tart egyes szerzők szerint a hatodik, mások szerint a nyolcadik hét végéig. Számos reflex működik, a specifikus környezeti hatásokra adott automatikus válaszként.

2.      Csecsemőkor (6/8 hét – 12 hónap vége)

Az újszülöttkor végétől tart a tizenkettedik hónap végéig. A csecsemőkor kezdetét az első feltételes, tanult reflexek megjelenése jelzi. A korszak végét a beszéd és járás kezdete jellemzi.

3.      Kisgyermekkor (1 – 3 év)

Egy éves kortól hároméves korig tart. Az akaratlagos szabályozás és az autonómia kezdetének az időpontja.

4.      Második kisgyermekkor vagy óvodáskor (3 -6/7 év)

Hároméves kortól, hatéves korig tart. A személyiségfejlődés szempontjából kiemelkedő jelentőségű szakasz.

5.      Kisiskoláskor (6/7 -10 év)

Az óvodáskor végétől a tízedik év végéig tart. Az iskolába lépés fontos társadalmi állomás. Itt alakul ki a tanuláshoz, ismeretszerzéshez való viszony, amely döntő mértékben meghatározza a későbbi életpályáját.

6.      Serdülőkor (10 – 18 év)

A serdülőkor (pubertás) az identitás szempontjából fontos periódus. Három további szakaszra osztható:

-          Prepubertás (10 – 12 év)

-          Pubertás (12 – 16/17 év)

-          Posztpubertás (16/17 – 18 év)

A serdülőkor szakaszkezdései között nagy egyéni eltérések lehetnek.

7.      Ifjúkor (18 – 25 év)

Átmenet a gyermekkorból a felnőttkorba. Az egyén már nagykorú, de anyagilag függ a szüleitől.

8.      Felnőttkor (25  év felett)

Fiatal-, középső-, és késői felnőttkorra osztható fel

A késői felnőttkor (65 felett) az öregedés korára, öregkorra, és aggkorra osztható fel.