4.2.6. A serdülőkor

 

A serdülőkor (pubertás, kamasz, teenager) határait nagyon nehéz pontosan behatárolni, mert a folyamat végbemehet rövid idő alatt - van, akinél mindez fél év alatt megtörténik -, de elhúzódhat akár hat évig is. A serdülőkori változások megjelenésének kezdete, sorrendje és tartama egyénenként változó, és jelentős különbségek vannak a fiúk és a lányok serdülése között is. Ez a fejlődési szakasz a szexuális érési folyamat megindulásával kezdődik. Az akceleráció miatt napjainkban korábban kezdenek el a gyermekek serdülni, de a viselkedés és a pszichés megnyilvánulások miatt a folyamat elhúzódik. Az emberiség történelme során gyakorlatilag soha ilyen korán nem akart önállósodni a gyermek és soha ilyen későn nem hagyta el a szülői házat, mint most.

Az életkori szakaszok felosztásánál a serdülőkort számos szerző a klasszikus (prepubertás /10 - 12 év/, pubertás /12 – 16/17 év/ és posztpubertás /16/17 – 18 év/) rendszerre osztja fel, más felosztások a serdülőkorhoz sorolják az ifjúkort (adoleszcencia /18 - 24 év/) is. Az érintett fejlődési szakaszok jellemzőinek tárgyalásakor problémát okozhat, hogy míg a prepubertás viszonylag jól elkülöníthető a pubertástól, addig a posztpubertás kevéssé. A két szakasz a gyakorlatban a pszichikus sajátosságokat illetően szinte elválaszthatatlanul összeolvad, és az átmenet - a serdülőkori ellentmondások feloldódása -, különböző hátráltató tényezők hatására hosszadalmas lehet és hatalmas egyéni különbségeket mutat.

A serdülőkort minden kultúra válságos kornak tartja (pubertáskori krízis), egyfajta kritikus periódusként megnevezve a szocializáció során, melyet a szeszélyesség, belső zűrzavar és lázadás jellemez. A jelenséget a „kamaszkor sivatagának” is hívják, utalva arra az állapotra (kiüresedés, értékvesztés, korábban felépült struktúrák lerombolódása) melybe a folyamat során kerül a gyermek.