A oktatástechnológia fejlődési tendenciáit Földes és társa egy iterációs ábra segítségével mutatja be az alábbiak szerint.

Változó világunkban megfigyelhető egy állandó iterációs fejlődés. A technika, technológia gyökeres megváltozása, a szolgáltatások körének és minőségének robbanásszerű bővülése igényli is a gyors reagálást a fejlesztőktől és a felhasználóktól egyaránt. Természeti-, társadalmi-, technikai környezetünkben tetten érhető változásokra, a kihívásokra az oktatási intézményeknek is mozdulnia kell.

A Nemzeti Alaptantervben (NAT) megjelölt műveltségi területek, az egyre színesebb, választási lehetőséget kínáló tantervi modulok és tankönyvek, vagy az informatika rohamos fejlődése mind-mind azt eredményezte, hogy az egyes iskoláknak, a pedagógusoknak professzionális felkészültséggel kell rendelkezniük.

Ez a szakmai felkészültség ma sokkal komplexebb tevékenységet kíván, követel meg a pedagógusoktól, mint tegnap. Nem elegendő „csak” a szakszerű tantárgyi ismeret birtoklása. Szükséges a teljes tanítási-tanulási folyamat tervezési-, szervezési, irányítási- és értékelési funkcióinak biztos kezelése és kontroll alatt tartása. Azonban az sem egy elhanyagolható szempont, hogy milyen taneszközöket alkalmazunk az eredményes képzés érdekében.

Az oktatás-nevelés eredménye a tanítási-tanulási folyamat tevékenységrendszerében valósul meg. A kiszemelt tananyag eredményes feldolgozásához korszerű módszerekre és eszközökre van szükség.

A kutatoknak, az iskolai munkaközösségeknek és azon belül az egyes szaktanárnak is érdeke, hogy tevékenysége hatóterületén állandó validitási (érvényességi) kontrollt és fejlesztést végezzen, amit az alábbi ábra segítségével szerentnék megvilágítani (2.1. ábra).

2.1. ábra: A feljesztés iterációs folyamata

Forrás: Saját szerkesztés Földes és társai alapján

Az adott szükséglet fogalmazza meg az igényt és az elérendő célokat. Ennek kielégítésére alakul egy tevékenységi folyamat, amihez megteremti a szakember a szükséges eszközöket. A tevékenység közben a tapasztalatok birtokában egy ideig ez igény és az eszközhasználat egyensúlyt képez, vagy pedig az derül ki a felhasználó számára, hogy az eszköz „többet tud”, mint amire használják, aminek következménye az igényfejlesztés. Általában azonban az igény egyre nagyobb lesz, amit a megfelelő elemző munka (diagnosztizálás) után eszközfejlesztést követ, és ez az új eszköz egy ideig egyensúlyt tart fenn a szükséglettel.