A megfelelő taneszköz kiválasztása a tanítási folyamat tervezésének egyik alapvető fontosságú lépése. Egy adott tanulási szituáció esetén egyen sok tényező figyelembe vételével és azok mérlegelésével kell döntenünk a legnagyobb hatékonysággal kecsegtető taneszköz vagy médium kiválasztása mellett.

A megfelelő taneszköz kiválasztásához szükséges és elengedhetetlen a választék ismerete. Dale, amerikai kutató 1969-ben a konkréttól az absztraktig skálán helyezi el a médiumokat (7.1. ábra)

7.1. ábra: A Dale-féle "Tapasztalatok piramisa"

Forrás: Saját szerkesztés

Dale, a céloknak, a tananyagnak és a tanulóknak egyaránt megfelelő médium kiválasztáshoz, a következő pedagógiai tanácsot adta: "Ereszkedj olyan alacsonyra a skálán amennyire csak szükséges a megértés biztosítása érdekében, de emelkedj olyan magasra, amennyire csak tudsz a leghatásosabb tanulás érdekében". [13]

A taneszközök egy része képes átvenni a tanártól számos feladatot a tanártól megkönnyítve a munkáját (szemléltetés, motiválás, tanulásirányítás, vizsgáztatás stb.), azonban ezek tudatos, optimális beillesztése a tanítás-tanulási folyamatába, a folyamat megszervezése –hol direkt, hol indirekt módon – mindenkor a pedagógus feladata marad. [3]

Báthory Zoltán egyik munkájában ezt a következőképpen fogalmazta meg: „A taneszközök megfelelő illeszkedése a tanítás céljához, követelményeihez, a tananyaghoz (annak struktúrájához) és a tanítás-tanulás módszereihez a didaktika egyik sokat vitatott kérdése. Talán helyesebb a taneszköz és a didaktikai szituáció között és nem egyirányú kapcsolatot (mintegy kizárólag a tananyaghoz rendelni a taneszközt) feltételezni. A taneszközök megfelelő tervezése, kiválasztása, kombinálása s nem utolsó sorban kísérleti úton történő fejlesztése elméletileg lehetővé teszi ugyanis, hogy a tanulók terhelése nélkül többet és jobban (mélyebben) tudjuk tanítani”. [3]

A taneszköz kiválasztásának szempontjából mindenekelőtt azt kell tudnunk, hogy:

• Milyen eszközök állnak rendelkezésünkre;
• Milyen hatást várhatunk el alkalmazásától;
• Az egyek esetekben az eszközök milyen kombinációja tartható eredményesnek , gazdaságosnak. [6]

A taneszközök kiválasztásával kapcsolatosan Földesi Zoltán és társa néhány elvi megállapítást fogalmazott meg:

1. A médium alapvető feladata a tanári képességek kiterjesztése és semmiféleképpen sem a tanár helyettesítése. A médiumnak a tanár tehetőségeit növelő sajátosságai között a következőket szükséges kiemelni:

• Dokumentumszerűség: lehetővé teszi egy tárgy vagy jelenség megörökítését, konzerválását és adott időben újbóli felelevenítését (pl. hanganyag, fotók, videofelvétel).
• Manipulálhatóság: a tárgyak, események vagy jelenségek valóságos idő- és térbeli viszonyainak átalakítására vonatkozik. Ezek az alábbi dimenziókban lehetségesek:
• Méret: a pontos megfigyelési célból nagyítást vagy kicsinyítést hajthatunk végre.
• Idő: a jelenség lassítható, gyorsítható (pl. mozgáselemzés).
• Távolság: távoli objektumok, események tanulói közegben hozhatók.
• Beállítás, szín: lehetőség nyílik a részletek kiemelésére, a figyelem irányítására.
• Sokszorosíthatóság: a reprodukálás korlátlanul elvégezhető, ezáltal a felhasználók köre növelhető.

2. A médium kiválasztás igen lényeges eleme az oktatási folyamat tervezésének, de mindig szem előtt kell tartani, hogy csak része az egésznek. A médium csak akkor lehet igazán hatékony segítője a tanárnak, ha az a folyamat egészébe képes elhelyezni.

3. Nem tulajdoníthatunk egyetlen információhordozónak sem domináns szerepet. A pedagógiai szakirodalom nem szolgál olyan algoritmussal vagy táblázattal, amely megadná egyértelműen azt a médiumot, amellyel a cél a leghatékonyabban elérhető.

4. A megfelelő médium kiválasztása egy adott tanítási-tanulási szituációra igen sokoldalú megfontolást igényel az oktatási folyamat tervezőjétől, amelyben az intuíció szerepe meglehetősen magas.

Az intuíciós képesség a gyakorlatok megszerzése során egyre jobban fejlődik és formálódik, mégpedig az előző döntések következményeinek ismerete által. Ez azt jelenti, hogy a médium kiválasztásával foglalkozóknak mindenképpen rendelkezniük kell a megfelelő gyakorlati tapasztalatokkal az egyes médiumok kiválasztását illetően. [6]

A taneszközök optimális kiválasztását a kutatók, a gyakorló pedagógusok különböző algoritmusokkal, szempontsorokkal próbálják segíteni, de a kiválasztásnak annyi feltétele és komponense, ezek különböző variációja van/lehet, hogy minden esetre eredményes recepttel nem rendelkezünk.

Nádasi egy lehetséges algoritmusát a 7.2. ábra mutatja.

7.2. ábra: A taneszköz-kiválasztás egy lehetséges algoritmusa

Forrás: Saját szerkesztés Nádasi alapján

Érdemes megnézni Bárhory Zoltán – Vári Péter nyomán készült – ábráját (7.3. ábra), annak igazolására, hogy milyen sok tényező figyelembevétele szükséges egy taneszköz tudatos kiválasztásához.

7.3. ábra: A médiakiválasztás befolyásoló tényezők

Forrás: Saját szerkesztés Falus (2003) alapján

A kördiagramban legfontosabb az eredményes kommunikáció és az azzal határos területek: a célok, a tartalom és a tanulói jellemzők (mint emberi tényezők). Amennyiben céljainknak több taneszköz is megfelel, a gazdaságossági és egyéb tényezők mérlegelésével dönthetünk a használandó taneszköz mellett.

A taneszközök kiválasztásának teljes szempontrendszere az alábbiak szerint írhatóak le:

• Célkitűzés: A média-kiválasztás első lépése: a tanítási, oktatási célok és követelmények elemzése. Majd ezek alapján történik a megfelelő médiumok, médium-jellemzők kijelölése. Az egyes médiumok relatív hatékonyságát néhány oktatási cél függvényében a 7.4. ábra mutatja.
• Tartalom: A tananyag tartalmához kapcsolódó vizsgálat a tantárgyak jellegéből adódóan rendkívül szerteágazó, tantárgy-specifikus. Taneszközök, vagy taneszköz csoportok kiválasztásához a tananyagból ki kell ragadni a lényeges és kívánatos elemeket. Ehhez meg kell állapítani a tartalom alapvető jellegét, a közölni kívánt tények ismeretében: auditív, vizuális, stb. Például vizuális tényanyag esetén megfontolást igényel, hogy szükséges-e a tárgy bemutatása, esetleg elégséges egy fénykép vagy egy sematikus ábra, netalán a mozgóképekkel lehet-e céljainkat elérni.
• Eredményesség: Az eredményes kommunikáció, oktatás szempontjából meg kell vizsgálni, hogy az adott tanítási célnak és tartalomnak milyen taneszközök felelnek meg.
• Tanulók: Figyelembe kell venni a tanulók életkori és egyéb sajátosságaiból adódó korlátokat. Fiatalabb korban például nagyobb szerepe van a vizualizációnak, gyakorlati tapasztalatoknak, míg később egyes témákban esetleg a szóbeli tartalom-magyarázat is elég lehet. Továbbá az életkor szintén meghatározza a figyelem jellegét és tartósságát. Meg kell vizsgálni, hogy az adott taneszköz alkalmas-e a tanulók érdeklődésének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelelő motivációt.
• A pedagógus személyi lehetőségei: Fontos szempont, hogy a tanár mennyire tudja kezelni az eszközt, mennyire tudja beépíteni a tananyag feldolgozásának menetébe, mennyire illik oktatási stílusába.
• Gyakorlati tényezők: a média-kiválasztás során foglalkozni kell azzal is, hogy az iskolák rendelkeznek-e azokkal az eszközökkel, amelyekre a bemutatást terveztük. Illetve megteremthetők-e az eszközhöz szükséges környezeti feltételek.
• Szervezeti formák és módszerek: Eldöntendő, hogy a tananyag átadása egyéni tanulással, kiscsoportos, vagy nagycsoportos formában történik, továbbá milyen oktatási módszereket használunk: frontális oktatás, stb. Nagycsoportos, frontális oktatás esetén például egy képet nem tanácsos körbeadni, érdemesebb kivetíteni.
• Gazdaságossági tényezők: Nem elhanyagolhatóak az adott eszköz alkalmazásának gazdasági tényezői sem. Azonos hatásfokú eszközök közül nem érdemes a költségesebbet használni. [13]

7.4. ábra: Egyes médiumok relatív hatékonysága néhány oktatási cél függvényében

Forrás: Saját szerkesztés Elekné és társai (1998) alapján