Az oktatócsomag, a pedagógiai programcsomag és a pedagógiai rendszer, valamint a számítógépes tanítás-tanulás, és az e-learning megalapozója lényegében a programozott tanítási koncepció volt. [13]

Oktatócsomagok

Az oktató programok 1970-es évekbeli megtestesítője az oktatócsomag.

A oktatócsomagnak nevezzük az audiovizuális, nyomtatott és egyéb tanulási-tanítási anyagok olyan rendszerét, amely egy téma pontosan megfogalmazott céljainak elérésével a tanulók és a tanár munkáját bizonyítottan segíti, és a teljesítményértékelés és önértékelés lehetőségeit is biztosítja. [4]

Az oktatócsomag eltér a programtól abban, hogy:

• Nem kizárólag az egyéni tanulásnak, hanem az osztályban tanári irányítással folyó tanulásnak az eszköze;
• A tanulói tevékenység szabályozásának, a korrekciónak és az új feladat kijelölésének feladatát gyakran a pedagógus hatáskörébe utalja;
• A célok elérése érdekében nem tulajdonít domináns szerepet egyetlen információhordozónak sem,
• Mindig a legmegfelelőbb, leghatékonyabb információhordozót igyekszik felhasználni, bátran sorakoztatva fel a nyomtatott, audiovizuális, demonstrációs, illetve tanulókísérleti eszközök széles skáláját.

Az oktatócsomag tehát a tananyagot megtestesítő taneszköz-rendszer, eszközegyüttes, amely kiegészül a tanulási célok rendszerével, teljesítménymérő eszközökkel, tesztekkel, gyakorlati feladatokkal stb., tanári v. tanulói felhasználási útmutatóval aszerint, hogy csoportos, tanórai, vagy egyéni feldolgozásra tervezték. [13]

Az oktatócsomag elemei

Két fő kategóriára épül:

• A tanítás-tanulás eszközeire és
• Az oktatócsomaggal végzett munka irányítására, szervezésére szolgáló elemekre.

Az oktatócsomag szervezésére szolgáló elemek:

• Tájékoztató az oktatócsomagról;
• Az oktatócsomag célrendszere;
• Tanári útmutató;
• Tanulói teljesítménymérő eszközök. [6]

Tájékoztató az oktatócsomagról

A pedagógusoknak, mint felhasználóknak egy olyan általános tájékoztatót kell nyújtani, amely tisztázza az oktatócsomag fogalmát, s bemutatja a fejlesztés elvi és gyakorlati kérdéseit.

Célrendszer

A tantárgyi követelmények vagy tanítási célok megadásának két szempont miatt is igen fontos:

• Az egyik az értékelés objektivitásában,
• A másik a tanítási-tanulási folyamat konkrétabb tervezhetőségében fogalmazható meg.

A fejlesztés során a célok meghatározásának 3+1 szintje vált szükségessé:

• A eszközök-, szinopszistervek szintje,
• A teljesítménymérő eszközök szintje (részletes és egyértelmű),
• A pedagógusi tevékenységhez adaptálható szint (a tantervnél pontosabb, de a teljesítménymérőknél kevésbé részletes),
• A tanulói tevékenységhez adaptálható szint. [6]

Tanári útmutató

Az oktatócsomag lényeges részét képezi, melynek legfontosabb feladata, hogy a tanár tervező munkájához nyújtson segítséget. Két kérdés vetődik itt fel:

• Miben különbözik az útmutató a tanári segédkönyvektől?
• Miből erednek ezek a különbségek?

Az első kérdésre a választ az útmutató felépítésének bemutatása ad:

• Az oktatócsomagban feldolgozott téma ismertetése,
• A téma feldolgozásának terve,
• Tanmenet,
• Bibliográfia,
• Szövegkönyvek.

A második kérdésre a feleletet pedig az oktatócsomag definíciójában találjuk meg. Nevezetesen, hogy az oktatási anyagok együttesének az alkalmazása az, ami új feladatot ró a tanárra. Így ezek elvégzéséhez kell az útmutatónak többletsegítséget nyújtania. [6]

Tanulói teljesítménymérő eszközök

A teljesítménymérő eszközök témazáró ellenőrzésére szolgálnak, annak megállapítására, hogy a kitűzött célokat milyen mértékben érték el a tanulók az oktatócsomag feldolgozása során. Az ellenőrzés a folyamat bármely fázisában szükségessé válhat. Az oktatócsomag szummatív teljesítménymérőket tartalmaz, ami nem zárja ki -szükséges is- a feldolgozás közbeni folyamatos ellenőrzést, s a tanulói munkák részleges értékelését. Mivel ez mindenképpen szituáció-függő, ezért ennek megtervezése a szaktanár feladata. [6]

Az oktatócsomagok típusai

Az oktatócsomagoknak számos, különféle típusai alakultak ki, de a különböző változatok megegyeznek abban, hogy pontosan meghatározzák az elsajátítandó anyagrész céljait, a tanulók tudását mérik a munka kezdetén és a végén. A tanuláshoz változatos eszközöket és módszereket biztosítanak.

Igen nehéz ma az oktatócsomagok szerkezetéről általános képet adni, mivel sokféle cél és megoldás érdekében hozták azokat létre.

Egyfajta osztályozást mutat be az alábbi csoportosítás:

• Az alkalmazott eszközök köre;
• A csomagban feldolgozott tananyag "mennyisége";
• A tanulás szervezése, az irányítás formája;
• Az oktatócsomag adaptivitása;
• A felhasználók köre (célpopuláció) szerint. [6]

Az alkalmazott eszközök köre szerint

Az információhordozók "száma" szerint lehetnek:

1. Egy-két médiumot tartalmazó oktatócsomag:

Általában egy fő információhordozó (rendszerint audiovizuális) található benne, amely az elsajátításra szánt ismereteket közli (pl.hangosított diasor, diafilm). Van benne egy "kísérő füzet", amely a tanulás lebonyolítására, megszervezésére szolgáló információkat tartalmazza. Kiegészülhet egy olyan "munkafüzet jellegű" nyomtatott anyaggal, amely az írásos feladatok megoldására ad lehetőséget, illetve tesztekkel biztosítja a tudás megszerzésének ellenőrzését.

2. Multimédia oktatócsomag:

Többféle különböző fajtájú, tulajdonságú, és rendeltetésű médiumot tartalmaz. Az eszközök kiválasztását az elérni kívánt célok, a megoldandó feladatok, a tanulók életkori sajátosságai és más egyéb tényezők befolyásolják.

Mit is várhatunk el egy multimédiás oktatócsomagtól:

• Használata ne igényeljen különleges számítógépes szakismeretet;
• Érdeklődésének, kíváncsiságának megfelelően saját maga dönthesse el, hogy milyen útvonalon akarja „bejárni” az anyagot (a program legyen interaktív);
• Az adott információ a legmegfelelőbb formában és a legjobb minőségben álljon rendelkezésre, az adatok könnyen elérhetőek és áttekinthetőek legyenek
• Feleljen meg a didaktikai szerkezetnek és alapelveknek.

A csomagban feldolgozott tananyag "mennyisége" szerint

1. Egy-egy ismeret, vagy gyakorlati tevékenység elsajátítására tervezett oktatócsomag:

Olyan tanulási folyamatot irányítanak vagy segítenek elő, amelyben a csomag feldolgozói egyetlen jól körülhatárolt fogalomra, tényre, törvényszerűségre vagy készségre koncentrálnak.

Előnyei:

• Rugalmasan adaptálhatók a különféle tantervekhez, képzési programokhoz;
• Könnyen felfrissíthetők, ha esetleg tartalmuk vagy feldolgozási módjuk elavul;
• Az individualizált oktatás lehetőségeit gazdagítják, az egyes tanulócsoportokban flexibilisen alkalmazhatók.

Hátránya:

• Fennállhat az a veszély, hogy egy adott tanterv alapvető szaktantárgyi, módszertani elveinek nem felel meg teljesen;
• A koncepcionális kérdések ellenőrzésének a felelőssége a pedagógusé.

2. A teljes tanítási témát felölelő oktatócsomag:

Egy-egy tantárgy szaktárgyi/tartalmi struktúrájának megfelelő tematikus egységet dolgoz fel. A tanítási téma nagyságától függően 12-20, esetleg több tanórányi időt is igénybe vesz.

Előnye:

• Egy viszonylag nagyobb tananyagegység tartalmi- módszertani struktúráját is meghatározza.

Hátrányai:

• Csak az elvekben és módszereikben egymáshoz nagyon közelálló tantervek realizálásához használhatók;
• Tartalmi és módszertani felújításuk költséges.

3. Hosszabb tanítási-tanulási periódusnak a tananyagát feldolgozó oktatócsomag:

Teljes tanítási évek tananyagából és képzési -továbbképzési programokból készülnek.

Előnye:

• Nagy mintán végzett, körültekintő kipróbálás alapján egységes tantervi- módszertani koncepciót képvisel.

Hátrányai:

• Egyes részei, elemei általában nem alkalmazhatók más tantervi koncepcióban;
• A célok elérését csak a változatlan feldolgozási menet biztosítja. Kevésbé van meg a lehetőség arra, hogy egy-egy tanítási témát más koncepcióban, más eszközökkel dolgozzon fel a pedagógus, mint amit az oktatócsomag nyújt. [6]

A tanulás szervezése, az irányítás formája szerint

1. Individualizált munkát biztosító oktatócsomag:

Olyan tanulmányi program kifejlesztését jelenti, amely figyelembe veszi az egyes tanulók tanulmányi igényeit és tanulási szokásait is.

Ezek az oktatócsomagok különbséget tesznek:

• A tanulók teljesítményszintjében,
• A tanulók haladási sebességében ,
• A tanulmányi célok kitűzésében.

Az individualizált oktatócsomagban találhatók:

• Címoldal
• Célkitűzések
• Előismeretek
• Előteszt
• Tanulási alternatívák, tanulási tevékenységek
• Tanulási források
• Utóteszt

2. Individualizált munkát, csoportmunkát és tanári irányítást felváltva alkalmazó oktatócsomagok:

Ezeknek a csomagoknak a segítségével olyan "tanulási ciklusok" valósulnak meg, amelyek jól reprezentálják az egyéni munka, a csoportmunka és a tanári irányítással történő munka kellően megalapozott és megindokolt változását.

Olyan képzési folyamatokban alkalmazhatók, ahol a tanórákkal flexibilisen lehet "gazdálkodni".

A tanulási ciklusok rendszerint három fázisból állnak:

• Az első fázisra jellemző: a feltárás.

A mindennapi életben is közvetlenül megfigyelhető jelenségek vizsgálata, megismerése egyéni vagy csoporttevékenység alapján.

• A második fázisra jellemző: a magyarázat.

A tanár az új fogalmakhoz definíciókat, szakkifejezéseket ad meg, konkrét példákkal illusztrál.

• A harmadik fázisra jellemző: az alkalmazás.

Olyan tanulási tevékenységet kell biztosítani, amelyben a korábban felfedezett jelenségekhez tartozó, a tanárok által kifejtett fogalmak új alkalmazási lehetőségeit látják meg a tanulók.

3. Tanári irányításra alapozott oktatócsomagok:

Az oktatócsomagban nem egyénekre lebontott célok, hanem mindenki számára teljesítendő célok találhatók. A többféle eszköz egyrészt a különféle célok függvényeként, másrészt a tanulók különböző befogadó- és kommunikációs készségének figyelembe vételével kerül alkalmazásra. Ezek az oktatócsomagok optimalizált tanítási-tanulási folyamatot tesznek lehetővé. [6]

Az oktatócsomag adaptivitása szerint

Az oktatócsomagokkal megvalósuló pedagógiai folyamatnak is alkalmazkodnia kell a szakmai változásokhoz, valamint a felhasználók köre, körülményei által determinált különbségekhez.

1. Zárt oktatócsomag

Kismértékben teszi lehetővé a változatosságot, hisz minden építőelemét teljes pontossággal kidolgozottan tartalmazza. Ezek elhagyásakor, vagy mással való helyettesítéskor a csomag által közvetített pedagógiai folyamat "csorbát" szenved.

2. Nyílt oktatócsomag

A különbségekhez adaptálható, a helyi igényeknek és lehetőségeknek megfelelő alternatívákat biztosít, még az információhordozók megválasztásának és elkészítésének tekintetében is. [6]

A felhasználók köre szerint

• Közoktatási,
• Felsőoktatási,
• Továbbképzési kurzusokat szolgáló,
• Otthoni foglalkozást segítő,
• Többféle felhasználót feltételező oktatócsomagok.

A célok elérése érdekében a felhasználó mindig a legmegfelelőbb, a leghatásosabb informáciohórdozót igyekszik kiválasztani, felsorakoztatva a nyomtatott, audio-vizuális, demonstrációs, illetve tanuló-kisérleti eszközök széles skáláját. [6]

Az oktatócsomagok megtervezésének és elkészítésének lépése

Az oktatócsomagok megtervezésének és elkészítésének lépései, műveletei technológiája a következő:

• A téma kiválasztása, a tartalom kijelölése;
• A tantervben meghatározott követelmények transzformálása mérhető célokká;
• Mérőeszközök kidolgozása, belépőteszt, elő- és utóteszt készítése;
• A tananyag elemzése és logikai és didaktikai strukturálása;
• Az adekvát és ajánlott módszerek kiválasztása, meghatározása;
• Az adekvát és ajánlott szervezeti formák meghatározása;
• Az adott témák tanítási időszükségletének meghatározása;
• A szükséges taneszközök és anyagok specifikálása, média-kiválasztás;
• Az alkalmazás megtervezése, tematikus terv, tanári útmutató készítése;
• Az oktatócsomag elemeinek kifejlesztése, szövegezés, szakanyag;
• Forgatókönyv, design, grafika, forgatás, szerkesztés, kísérleti gyártás;
• Véleményeztetés, első kipróbálás és korrekció;
• Iskolai kipróbálás, a teszteredmények feldolgozása;
• Korrekciók, véglegesítés, jóváhagyatás (Tanszerminősítő Bizottság);
• Sorozatgyártás, bevezetés.

A technika fejlődésével az oktatócsomag fizikálisan egyre "kisebb" lett, hiszen a számítógép alapú multimédia integrálja az állóképi, a hang-, a videó- és a szöveges információkat, funkcionálisan pedig, egyre komplexebb. A technika fejlődése kitágította a programozott oktatás és az oktatócsomag lehetőségeit, és egyben utat nyitott új, komplex oktatási információhordozó rendszerek tervezésének, amely lehetővé teszi az interaktív tananyag-feldolgozást, vagy pl., szimulációk alkalmazását. [13]

Modulrendszerű oktatócsomagok

A modulrendszerű oktatócsomagok jelenlegi felépítése sajátos. A modulok egy tanítási téma leírásai, komplex műfajú szövegek, a tartalmuk egyidejűleg tanmenet, óravázlat, a foglalkozás tömör forgatókönyve, tanári segédkönyv és kalauz, valamint hivatkozási és technikai jellegű munkadokumentumok keveréke, amely egyidejűleg teszi lehetővé a helyi felkészülést, a tervezést, a pedagógiai alkalmazást és a megvalósítást is. [13]

Pedagógiai programcsomagok

A pedagógiai programcsomag (8.1. ábra) egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló komplex taneszköz-együttes, amely az ismeretek közvetítését a készségek, képességek tudatosan megtervezett fejlesztésével kapcsolja össze, és hosszú távon is mozgósítható, alkalmazásképes tudást kínál.

8.1. ábra: Pedagógiai oktatócsomag felépítése

Forrás: Saját szerkesztés Nádasi alapján

A különféle tanulói eszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Ennek megfelelően az oktatási programcsomag komplex módon tartalmazza mindazokat az elemeket, amelyeket a tanítási-tanulási folyamatban hagyományosan a tantervek, tankönyvek, munkafüzetek, gyűjtemények (szöveg- és feladatgyűjtemények), tanári kézikönyvek és segédletek, valamint a mérési-értékelési eszközök képviselnek.

Az oktatási programcsomag elemei a következők:

• Szakmai koncepció: a kompetencia meghatározása, leírása, a képességek rendszere és fejlesztésük stratégiája, módszertana.
• Programtanterv: célok, követelmények, értékelés elvei, a tananyag kijelölése, időbeli elrendezése, a képességfejlesztés fókuszai és csomópontjai.
• Tanári eszközök (modulleírások): részletes leírás egy-egy téma feldolgozásának menetéről, a tanulói tevékenységekről, az ajánlott eszközökről, módszerekről, tanulásszervezési és értékelési eljárásokról (tartalmazza a feladatok megoldását, szakirodalmi ajánlást stb.).
• Tanulói eszközök: információhordozók, feladathordozók és a kettő kombinációi, hagyományos és digitális taneszközök (munkafüzetek, munkatankönyvek, digitális szimulációk és animációk).
• Értékelési eszközök: a diagnosztikus bemeneti és követő mérés eszközrendszere.
• Továbbképzési programok: akkreditált pedagógus-továbbképzési programok a programcsomagok bevezetésére, alkalmazására, adaptálására.
• Támogató rendszer: tanácsadás, mentorálás és programkarbantartás a fejlesztőműhely részéről.

A korszerű programcsomag moduláris felépítésű, és lépésről lépésre kialakuló kínálatával időben átfogja majd az 1-12. évfolyamok teljes tanulási időszakát. Lehetővé teszi továbbá az egységek többféle csoportosítását, a sorrend és a tananyagmennyiség hozzáigazítását a pedagógiai szükségletekhez és a helyi igényekhez, valamint nagyobb egységeket átfogó tanítási szakaszok (epochák) beillesztését a tanítási-tanulási folyamatba az egy témához tartozó összefüggések hatékonyabb feltárására. Ennek érdekében a programcsomagok több felhasználási lehetőséget, többféle bejárási utat kínálnak, ez lehetőséget teremt a tanulók differenciált fejlesztésére, a csoportra vagy akár egyénre szabott fejlesztési programok kialakítására. További jellegzetességük a tevékenységre épülő módszertan és a tanulói aktivitás előtérbe helyezése. [13]

Pedagógiai rendszerek

A pedagógiai rendszerek, csakúgy, mint az oktatócsomagok, illetve programcsomagok, eltérő méretű fejlesztési produktumok, mennyiségi eltéréseik az adott tantárgy és/vagy nevelési terület kiterjedtségéből következnek. Egy-egy pedagógiai rendszer olyan komplex szabályozó eszközegyüttes, amely tartalmazza a kerettantervet, a hozzá illeszkedő ajánlott tankönyv- és taneszközcsaládot és a mérés és értékelés eszközeit a pedagógus kezébe adható mérőeszközökkel, feladatlapokkal. A pedagógiai rendszer ezeken kívül magában foglalja a továbbképzési és a pedagógiai szolgáltatás rendszerét.

Pedagógiai rendszere lehet:

• Egy tantárgyon belüli témának;
• Egy egész tantárgynak;
• Egy műveltségi területnek, azaz több, egymással összehangolt és összetartozó tantárgynak;
• Egy adott iskolának, azaz valamennyi évfolyamra és tantárgyra vonatkozhat;
• Módszertani fejlesztésnek, amely során a cél a tanulás-tanítás módszerbéli innovációjának átfogó és koherens fejlesztése (pl. projektekre épülő tanulás). [13]

A hazai pedagógiai fejlesztési gyakorlatban valamennyi típus fellelhető. A pedagógiai rendszer fejlesztési folyamatát jellemzi és minősíti, hogy a gyakorlatban történő kipróbálás, a tanulhatóság-taníthatóság vizsgálata, a fejlesztés integráns részévé, azaz a minőségbiztosítás egyik pillérévé válik. A pedagógiai rendszerek közötti minőségi különbségek abból is adódnak, hogy a tanulási program előzetes gyakorlati kipróbálása, bemérése, azaz a tanítási-tanulási gyakorlat próbakövén való megmérettetés részleges vagy teljesen elmarad

A pedagógiai rendszerek integráns része tehát a programcsomag, a mérési-értékelési eszközök, és a pedagógiai munkát segítő-támogató alrendszer. A programcsomag vagy egy vertikális műveltségterületi rendszer szerint építkezik, vagy horizontálisan, kereszttantervi rendszerként működik, vagy a tanórán kívüli foglalkozásokra ajánlott program.

A programfejlesztéshez nyomon követés társul, a visszajelzés és az ellenőrzés rendszere, ebben kétféle értékelési mód jelenik meg, ezek a mérési-értékelési eszközök:

• Belső, formatív, a tanulót önmagához mérő, saját fejlődési folyamatában visszajelzést adó: visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz, a hibák azonosítása a tananyagon belül a megoldási módok kialakítása céljából;
• Külső, diagnosztikus mérés, amelynek funkciója bemenetkor a tervezés segítése, a tanítás folyamatában az adaptáció, a tesztelés végén pedig az innováció segítése.

A programcsomagokhoz akkreditált pedagógus-továbbképzési program tartozik, amelynek segítségével a pedagógusok fel tudnak készülni a kiválasztott programcsomag sikeres alkalmazására. Ehhez társul egy olyan nyilvános internetes felület, amely az adott témával kapcsolatos szakmai kommunikációt és a sikeres módszertani megoldások közkincssé tételét szolgálja, s egyúttal lehetővé teszi, hogy bárki online mentori támogatást kapjon a segítségével. A mentorrendszer olyan szakértői-tanácsadói kör, amelynek tagjai aktív szerepet vállalnak a programcsomagokat bevezető, alkalmazó intézmények segítésében, szakmai támogatásában. [13]