Magyarországon több évtizedes kutatómunka ellenére sincsenek pontos adatok és képünk a hátrányos helyzetű, tanulásban akadályozott, a tanulási nehézséggel küzdő tanulók, illetve a speciális nevelési szükségletű tanulók DIFER – tesztel történő mérési adatainak értékeléséről. Ebből következtetve összehasonlító adatok sincsenek az országos DIFER –tesztel mért eredmények összehasonlításáról az ép- és speciális nevelési szükségletű tanulók esetében. Kutatásomban erre is kitértem. A kutatás fontosságát jelzi, hogy a nemzetközi kutatások alapján a tanulási zavarok előfordulási gyakorisága szerint, az általános iskolai populáció több, mint 15%- a érintett ezen a területen. A kutatásomban leírt és meghatározott tanulási zavar körülhatárolása után és a lehetséges okok feltárása ismeretében készítettem el egy olyan programot, amely alkalmas a tanulási zavarok kialakulásának prevenciójára és leküzdésére. A 2009/2010 tanévben mért záró eredmények is jól alátámasztják a fejlesztés hatékonyságát, mert a különböző figyelmi funkciókba, a számolás az olvasás, az írási, beszédkészséghez szükséges, illetve használatában megmutatkozó képességdeficitek, azaz az elemi alapkészségek hiánya a hagyományos képességdeficitektől jól elkülöníthetőek, külön-külön mért eredményeik szembetűnő javulást mutatnak. Fontos azonban elkülönítenünk a fogyatékosság, az érzékszervi hiányosságtól az eredményeket, mert ebben az esetben is jól fejleszthetőek a gyermekek, de a fogyatékosságból adódó deficitjeik korlátozzák a fejlődésük menetét, időintervallumát, minőségét. A DIFER- teszttel történő mérés segített feltárni az integrált oktatási körülmények között azokat a gyermeket, akik nem tudnak normál iskolai keretek mellett megtanulni olvasni, írni, vagy számolni. A tanulók deficitjei a mért készség, képességterületeken területeken teljesítményük alapján jelentősen lemaradnak az intelligencia szintjüktől elvárható teljesítménytől. Ezeknél a tanulóknál valószínűsíthető, hogy nem az eszükkel vagy a szorgalmukkal van baj, hanem az alapfunkciók fejletlensége okozza a problémát. Az írás, olvasás és számolás rendkívül összetett folyamat, mely sokféle és különböző képesség, készség meglétét és összehangolt együttműködését teszi szükségessé. Ha bármely alapkészség hiányzik, mint a kutatás során mért hét alapkészség, akkor a tanuló legtöbb esetben egyenetlen és heterogén képességprofilt mutat. Minél súlyosabb a teljesítmény elmaradása annál több funkciót érint a zavar.
A dolgozatomban a Vasas Somogy Hirdi iskolába járó gyermekeinek mérési eredményeinek tekintetében elmondható, hogy a DIFER - teszt széles körű alkalmazása, az iskolába bekerülő tanulóink eredményes iskolai fejlesztését szolgálja és a tanulási nehézséggel küzdő, de tehetséges tanulóink kiválasztásának is alapját képezik.
A hipotézisemet igazolták a DIFER- tesztel végzett mérések eredményei, hogy az elemi alapkészségek fejlettségbeli eltérései elérheti egy évfolyamon belül az öt évnyi különbséget is (Lásd családrajzok-tehetséges gyermek rajzai).
Az egyéni esetek leírása során bizonyítást nyert, hogy a fejlesztés során használt differenciált fejlesztő eljárások, gyakorlatok, feladatok, terápiák eredményesen használhatóak az egyéni fejlesztés alkalmával, rehabilitatív-habiliatív tevékenységek végzése alkalmával, akár a tanórai felhasználás során is. Az alapkészségek fejlettségét a mérések kezdetekor befolyásolja a család-gyermek-intézmény viszonya, illetve a hátrányos helyzet. A fejlesztés eredményeit pedig nem befolyásolja jelentősen a családi háttér, a szocio-kulturális háttér változók.
A hátrányos helyzetű gyermekek esetében az alapkészségek fejlettsége a későbbi mérések során is elmaradnak az osztály mérési eredményeihez képest, de az önmagukhoz mért fejlődés mértéke nagyobb, mint a jó képességű társaiké.
A hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyermekek családi háttere nem befolyásolja a fejlesztések eredményét, az iskolai előrehaladás eredményességének lehetőségét.
A pedagógus kollégák előző tanévek során idegenkedtek a mérőeszköz használatától, de belátták, hogy az osztályban tanuló és az óvodai csoportban nevelt gyermekek fejlettségi állapotáról hiteles képet kapnak. Könnyebben tudják nyomon követni az adott osztályban, csoportban nevelt gyerekek fejlődési útját. Az esetleges fejlődési elmaradottság esetén pedig, minél hamarabb célirányos felzárkóztatási lehetőséget tudnak biztosítani.
Fény derült arra is, hogy csak kritikus fejlődési elmaradás esetén kell külső személyt, illetve külső intézményt keresni a gyermek fejlettségi állapotának speciális fejlesztése érdekében. A mérőeszköz megfelelő adatokat szolgáltat ahhoz, hogy azokat felhasználva az iskolai munka hatékonyságát jellemző mutatókat lehessen a segítségükkel kiszámítani 4-9 éves gyermekek esetén. A tesztrendszer használata mind nagyobb szerepet kap az iskolai munka hatékonyságának értékelése, mind a pedagógusok, a szülők a fenntartók és nem utolsó sorban az oktatás politika oldaláról.
Tapasztalataim alapján elmondhatom, hogy a szülők jelentős részét érdeklődővé tudtuk tenni a mérések és eredményeik tekintetében, és támogatják a mérőeszköz használatát, hasznosnak ítélik meg a méréseket követő fejlesztő, differenciált felzárkóztató programot. Mivel DIFER - tesztekkel végzett mérésekhez nem szükséges külön szakképzettség, ezért minden alsós kolléga és óvodapedagógus megtanulta a tesztek használatát, elsajátítás után az alkalmazását, a mért eredmények kiértékelését is. Rájöttek a közös tevékenységek során, hogy a munkájuk alapjául szolgál a teszt alkalmazása, a kapott eredményekre pedig, hogy lehet egyéni fejlesztési tervet, tehetséggondozást felépíteni.
Az iskolánk ,,esélyteremtő,, programjának is célja az általános intellektuális képességek és a teljesítményt döntően befolyásoló „háttértényezők” kutatása, mérése, fejlesztése. Fejlődési mutató füzetben a ,,tulajdonos,, gyermek készségfejlését, mint egy diagnosztikus térképen nyomon tudjuk követni. Ez a kis füzet a gyermek óvodából iskolába lépésekor, felső tagozatba lépéskor, vagy iskolaváltáskor óriási segítséget nyújt a fogadó pedagógus számára. Ebben lehet vezetni a gyerekkel elvégzett mérések eredményeit. Ez a füzet a „tulajdonos” gyerek készségfejlettségét jellemző diagnosztikus térkép. A méréseket évente, esetleg félévente célszerű elvégezni. Ami nagyon jó, hogy a füzet bejegyzései nem titkosak, bármely az iskolában tanító pedagógus betekintést nyerhet, mivel ez csak (!) gyerek érdekét, fejlesztését szolgálják a pedagógusnak pedig, egy ,,mankót” ad az iskolai tanítás-tanulás folyamán a megfelelő módszerek, eszközök kiválasztásához.