Agrár-iskolatörténet a XIX-XX. században

Az 1850-es években a mezőgazdasági szakiskolák közül a magyaróvári intézet működött. A század közepén az intézetet Bécsből irányították, az oktatás német nyelven folyt, főként a Lajtán túlról érkeztek hallgatók az intézménybe. Az 1860-as években a nagyszentmiklósi és a keszthelyi intézet újra megnyitotta kapuit, továbbá új középfokú mezőgazdasági intézetek nyíltak Debrecenben, Kassán, Kolozsvárott.

A mosonmagyaróvári mezőgazdasági intézetet 1874-ben akadémiai rangra emelték. 1906-ban pedig ugyancsak ezt a rangot kapta meg a debreceni, a kassai és a kolozsvári gazdasági szakiskola is. Az oktatók részt vettek a kísérletekben, mezőgazdasági kutatásokban. Az ötvenes években a debreceni és a mosonmagyaróvári, a hatvanas években a keszthelyi intézet főiskolai rangot kapott. A hetvenes évektől a keszthelyi és a debreceni főiskola egyetemi karként működik. Kaposvárott 1986-ban a korábban felsőfokú mezőgazdasági technikumból, majd mezőgazdasági főiskolából jött létre a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara. A Kaposvári Egyetem ebből az állattenyésztési karból és az ötvenes évek végén alapított Műszaki Kémiai Kutató Intézet, valamint az 1971-ben alapított Takarmánytermesztési Kutató Intézet integrációjával jött létre.

A XIX. század utolsó harmadában az agrár felsőoktatás központja az akadémiai rangra emelt magyaróvári intézet volt. Az intézet kiváló tudós-tanár egyéniségek szakmai irányítása mellett működött. Linhart György (1844-1925) nevéhez fűződik a hazai növényvédelmi kutatás megalapítása. A gabonát pusztító kártevők elleni védekezés eljárásait, valamint a vetőmagvizsgálat módszereit dolgozta ki. A búza és liszt minőségének tudományos vizsgálatával foglalkozott az Óváron és Keszthelyen egyaránt tanító, kiváló agrárkémikus, Kosutány Tamás (1848-1915). Ő látta el ez időben a budapesti Országos Kémiai Intézet igazgatói teendőit.

Kaposvárott dolgozott a kiváló mezőgazdász és agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, Guba Sándor (1927-1984). A Mezőgazdasági Technikum vezetőjeként és tanáraként az állattenyésztő képzés és kutatás nemzetközi elismertségéért is sokat tett. Guba Sándor Horn Artúr (1911-2003) a magyar állattenyésztés-tudomány egyik legnagyobb XX. századi professzora mellett volt gyakornok. Horn Artúr iskolateremtő egyéniség volt, tudományos alkotóműhelye és kutatói kollektívája révén nemzetközi hírű érdemeket szerzett. Korszerűsítette az állattenyésztés és az alkalmazott állatgenetika oktatását.  

Az első felső mezőgazdasági iskola 1921-ben jött létre, a hozzá kapcsolódó tanterv pedig 1923-ban látott napvilágot. Az új középszintű iskolatípus Klebelsberg Kunó vallás-és közoktatásügyi miniszter átfogó iskolareformjához kapcsolódik. A kormányzat társadalmi bázisát a lateiner középosztályban és a kisgazda rétegben határozta meg. A felső mezőgazdasági iskolák nem szolgáltak más célt, mint azt, hogy az iskola elvégzése után a kisgazdák fiai földjükön „intenzív és okszerű gazdálkodást” folytassanak.

1938-ra a felső mezőgazdasági iskola elnevezése mezőgazdasági középiskolára változott, minden bizonnyal Hóman Bálint egységes középiskolai koncepciójával összefüggésben.

A Rákosi-korszakban (1950/51) már ötfajta technikummal találkozunk: növénytermesztési, állattenyésztési, kertészeti, erdészeti és tejipari technikummal. Az iskolatípus megnevezése 1956 szeptemberében ismét megváltozott, innentől egészen 1966-ig mezőgazdasági technikum, majd 1966-tól újfent mezőgazdasági szakközépiskola lett a hivatalos elnevezés. Az 1977-es és az 1985-ös oktatási reform következtében pedig létrejöttek a szakközépiskolák. Ezeknek a szakközépiskoláknak három típusa terjedt el: a növénytermesztési, az állattenyésztési, valamint az élelmiszeripari szakközépiskola.