4.2.4.9. Az iskolaérettség

 

Buda Béla szerint a 6. életév az iskolába lépés megfelelő időszaka, mivel ekkor markáns érési változások következnek be, a gyermek viselkedése a szabálykövetés és motiválhatóság szempontjából abba a stádiumba kerül, hogy alkalmassá válik a csoportos oktatásra, illetve ekkor telítődnek fel elegendő késztetéssel a kognitív képességek is. Az egészséges, kiegyensúlyozott gyermek ekkorra már vágyik az iskolába, és olyan sajátosságokkal, képességekkel és tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek szükségesek az iskolai tanuláshoz.

A napjainkban elterjedt felfogás és gyakorlat szerint legfontosabb elvárások az iskolába lépéssel szemben a testi alkalmasság, az értelmi fejlettség, és a szándékos és tartós figyelemre való képesség (legalább 15 perc). A magyarországi gyakorlat – az ún. rugalmas beiskolázás – lehetővé teszi, hogy a lehető legkisebb arányúra csökkentsük le a potenciálisan tanulási zavarokkal küzdő gyermekek számát, és mindenki akkor kerüljön az iskolába, amikor a többé-kevésbé alkalmas az iskolai követelmények teljesítésére.

           

Az iskolaalkalmasság feltételei

·         Testi fejlettség:

Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása egyre inkább összerendezett, koordinált, csakúgy, mint kezének finommozgásai. Testalkata az első alakváltozás következtében arányossá válik. Képes befolyásolni, szándékosan irányítani mozgását, viselkedését, testi szükségleteit.

·         Pszichés vonatkozás:

Érdeklődést, nyitottságot mutat a környezete felé, értékelése, észlelése egyre jobban fejlődik. Az önkéntelen figyelem és az emlékezés mellett, megjelenik a szándékos emlékezés és figyelem. Gondolkodásában képes elszakadni a cselekvéstől és a szemléletességtől, elemi fogalmi gondolkodása kezd kialakulni. Megfelelő hangsúllyal és tempóval képes folyamatosan, érthetően kommunikálni, végighallgatja, ha más beszél. Elemi ismeretei vannak önmagáról és környezetéről, képes pontosan elmondani a nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását. Ismeri a napszakokat, évszakokat, észre veszi az időjárás és az öltözködés közti összefüggéseket. Elemi mennyiségi ismeretekkel rendelkezik. Tisztában van a gyalogosközlekedés alapvető szabályaival, azokat a gyakorlatban is tudja alkalmazni.

·         Szociális érettség

Képes a felnőttekkel és kortársakkal aktívan és eredményesen együttműködni, tartson be elemi szabályokat, rendelkezzen kellő önfegyelemmel, feladattudattal és felelősségérzettel.

 

Az iskolaérett gyermek jellemzői

·   Jól be tud illeszkedni a közösségbe, képes a szabályokhoz rugalmasan alkalmazkodni, vágyik a közösségbe tartozásra, igényli a közösségi érzést.

·   Megfelelő feladat- és kötelességtudattal rendelkezik, melyek alapul szolgálnak a lelkiismeretes tanulásnak. Képes háttérbe szorítani a vágyait, (pl.: hogy játszani szeretne) a kötelességeivel szemben. A feladatvégzéseiben önálló, nem igényel folyamatos megerősítést.

·   A figyelmét tartósan le lehet kötni, iskolakezdéskor képes legalább 10-15 percig aktívan folyamatosan figyelni.

·   Beszéde összefüggő, érthető, a hangokat tisztán ejti, képes jól megértetni magát a környezetével.

·   Az iskolát kezdő gyermek nyitott és érdeklődő, ami alapjául szolgál az iskolai tananyag elsajátításához.

·   Testalkata, arányossá válik, a korábbi óvodáskori hengeres forma eltűnik, kiszélesednek a vállai, a fogváltás folyamatban van.

·   A nagymozgása és a finommozgása kellően összerendezett, koordinált. Ez utóbbi az eredményes írástanulásnak a feltétele.

·   A serkentés-gátlás idegi folyamatok közül fokozatosan a gátlás kerül túlsúlyba, ami előfeltétele a kiegyensúlyozott nyugodt személyiségnek.

 

Az iskolaéretlenség okai

·         környezeti és nevelési ártalmak különböző fajtái

·         belső kontrollfunkciók, feladat- és szabálytudat megfelelő szintjének hiánya

·         enyhe idegrendszeri sérülések

·         testi fejletlenség

·         retardált fejlődés

·         éppen csak betöltött 6 életév

·         ingerszegény környezet

·         túlzott impulzivitás, mozgásosság

·         érzelmi kiegyensúlyozatlanság

·         társas alkalmazkodás és együttműködési készség alacsony szintje

·         nevelési hibák, elhanyagolás, túlkényeztetés

_____________________________________________________________________

Önellenőrzés

1.)    Jellemezze az óvodás érzékelési és észlelési folyamatát.

2.)    Mi a fantáziahazugság?

3.)    Melyek az óvodáskorú gyermekek gondolkodásának jellemzői?

4.)    Mi jellemzi a gyermeki világképet Piaget szerint?