Az oktatási folyamat során a célhoz vezető úton az egyik módszer az előadó központú, melyek közé sorolható az előadás, a magyarázat az elbeszélés, valamint egyéb előadó központú módszerek (előadói vita, kerekasztal stb.) Az előadást ma ritkán alkalmazzák önmagában, gyakran kombinálják más módszerekkel, pl:
magyarázattal,
elbeszéléssel,
kérdés-felelet módszerekkel.
A magyarázat általános értelemben véve ismeretközlés, valamiféle összefüggés feltárása, mely a kérdéses jelenség hogyanjára és mikéntjére ad választ. A magyarázat előtt nem beszélhetünk másról, csak esetlegességről, ezzel szemben a magyarázat megadása után feláll a rend, értelmet nyer a jelenség. Értelmet pedig úgy ad a jelenségnek a magyarázat, hogy a történteket egy már ismert tudáshalmazba integrálja. Azonban magyarázatként csak akkor tud funkcionálni pragmatikai értelemben egy magyarázat, ha a magyarázatot adó és a befogadó ismeretháttere közös.
Tehát a magyarázat olyan monologikus tanári módszer, amellyel törvényszerű összefüggések, szabályok, tételek, fogalmak megértését segítjük elő.
Ok okozati összefüggéseket firtat, mélyebb értelmeket keres, a megértés szintjét célozza meg.
Világosnak és összefüggőnek kell lennie annak, amit meg akarunk értetni a hallgatósággal.
Világos, mindenki számára megérthető nyelvezetet kell használni.
A logikai terminusokat (pl. általában, mindig, előfordul, tehát, azért mert,…) nagyon pontosan és jól átgondoltan kell használni, hogy nehogy összezavarjuk a megértést.
A magyarázat közben kérdésekkel (amelyekre valóban választ várunk) tudjuk ellenőrizni és követni, hogy megértették-e a hallgatók az addig elmondottakat.
A hatékony magyarázatot az jellemzi, hogy logikus, világos, érdekes, tömör, egyszerű és szenvedélyes, érzelmekkel kísért.
A magyarázat eredményességéhez az alábbi eljárások, fogások, pedagógiai készségek alkalmazása járul hozzá:
a célok megfogalmazása;
példák kiválasztása és bemutatása;
a magyarázat logikus felépítése, magyarázó kötőszavak alkalmazása;
audiovizuális eszközök alkalmazása;
részösszefoglalások, ismétlések beiktatása;
a tanulók előzetes ismereteinek számbavétele;
szabatos megfogalmazás, ismert szavak használata;
kérdések feltétele;
mimikával, gesztusokkal kísért előadásmód;
vázlat készítése (táblán, írásvetítőn, diktálva).
Az előadás keretében leggyakrabban alkalmazott módszer a magyarázat, amely törvényszerűségek, tételek, fogalmak megértését segíti elő. A magyarázat felépítése hasonló az előadáséhoz hisz annak szerves részét képezi. Szerkezete: bevezetés, kifejtés, összefoglalás-zárás. Terjedelme, időtartalma az előadásénál rövidebb, témájától és főként a tanulók életkorától függően 5–10, illetve 20–25 perc között változik.
Brown és Armstrong (1984) tipológiája szerint három formája létezik a magyarázatnak:
Az értelmező magyarázat, amely adott fogalmakat értelmez és példákkal világítja meg tartalmát. Kérdése: Mi? Mit? (Pl. mi a tutor szerepe a felnőttek távoktatásában?)
A leíró magyarázat, egy folyamat, vagy struktúra leírására szolgál. Kérdőszava; hogyan? (Pl. hogyan tájékozódhatunk egy régió munkaerő-piaci képzéseiről?)
Az ok feltáró magyarázat a jelenségek, összefüggések okainak feltárását szolgálja. Kérdőszava: miért? (Pl. miért nem választható el egymástól a globális gazdaság és a nemzetállam gazdasága?)
Az elbeszélés az előadó szemléletes beszédén és szemléltetésén alapuló szóbeli közlési módszer, amely egy jelenség, esemény, folyamat szemléletes, érzelem gazdag, elsősorban érzékszervekkel felfogható bemutatására törekszik.
Az elbeszélés révén élénkül a résztvevők képzelete, átélik a folyamatokat, ami nagyban hozzájárulhat az előadás, az ismeretszerzés élményszerűségéhez és hatékonyságához.
Az előadástól a rövidebb terjedelem, a magyarázattól pedig az információátadás célja, jellege különbözteti meg. Míg a magyarázat ok-okozati összefüggések bemutatását, megértését, a gondolkodás fejlesztését kívánja elérni, addig az elbeszélés, leírás konkrét információk átadására szolgál, s főként a tanulók képzeletét, érzelmeit mozgósítja. Az elbeszélés minden korosztályban alkalmazható. E módszerrel elsősorban az érzékszervekkel felfogható tulajdonságokat közöljük, így a leírás eléggé konkrét: a benne foglalt információkat minden olyan személy könnyen felfoghatja, akinek a közölt tulajdonságokkal, sajátosságokkal (például forma, szín, tömeg) kapcsolatos képzetei vannak. Abban az esetben, ha a tanulóknak már kialakult képzetei, fantáziája van, és azok nem szolgáltatnak kellő alapot az információk befogadására, a tanár szemléletes beszédén kívül célszerű a szemléltetés más módjait is beiktatni az elbeszélés menetébe. Valóságos tárgyak, filmrészletek, fényképfelvételek, hangfelvételek hozzájárulhatnak az elbeszélés élményszerűségéhez, világosságához és érthetőségéhez. Az elbeszélés érzelem gazdag közlési módszer, aminek következtében a tanulók képzeletük mozgósítása révén átélik az eseményeket, jelenségeket, folyamatokat, azoknak mintegy részeseivé válnak.
A magyarázat és elbeszélés fontos eszköze a példák kiválasztása és alkalmazása. Tippek a példák alkalmazásánál:
A hallgatóság számára ismerős, értelmezhető, élményszerű példákkal éljen (ha van mód rá, a hallgatóságtól kérjen példákat)!
Csak kevés számú és a témához kapcsolódó (pregnáns) példát alkalmazzon, kövesse a szabály- példa- szabály sorrendet!
A példa bemutatása során emelje ki a téma szempontjából lényeges jegyeket. Hívja fel a figyelmet a példa és a szabály kapcsolatára!
Logikusan építse fel magyarázatát, alkalmazzon magyarázó kötőszavakat, nyelvi fordulatokat: mert, azért, hogy, eredményeképpen, ezért, ezáltal, következésképpen, így, vagyis, mi történik, ha..., ha... akkor stb.
Alkalmazzon audiovizuális és demonstrációs eszközöket! (Valóságos tárgyakat, maketteket, modelleket, képeket, audiovizuális eszközöket.)
A magyarázó szöveg teremtse meg a kapcsolatot a bemutatott tárgy, fogalom, szabály és az előadás tárgyát képező téma között.
A bemutatás ne legyen öncélú, és ne vonja el a hallgatóság figyelmét a lényegről.
A bemutatás legyen rövid, jól előkészített és könnyed. (Egy rosszul előkészített, döcögős bemutatás lerombolja a legjobban felépített előadást is!)