Tartalom
Az előadás monologikus szóbeli közlési módszer, mely egy-egy téma részletes, hosszabb ideig tartó kifejtésére szolgál. Általában magába foglalja az elbeszélés és a magyarázat elemeit.
az előadás terjedelme 15-20 perctől 1,5-2 óráig terjedhet, főleg a tanulók életkorának megfelelően
a tanár aktív a diák passzív befogadó (ezt feltételezik)
az előadást akkor alkalmazzák, ha az információ közlése a cél
az előadás szerkezetét tekintve három fő részből áll: bevezetés, kifejtés, összegzés
Az ismeretközvetítés klasszikus módszere, szóbeli kifejtés szakértő személy (raetor) által. Retorika (görög eredetű szó), ami eredetileg írott szöveg hangos felolvasását jelentette. Az előadás időtartama rendszerint fél óra és két óra között változik. Nagy létszámú hallgatóság esetén a közlés a megértés egyik hagyományos eszköze.
Annak ellenére, hogy az első pillanatban úgy tűnik, hogy az előadás egyirányú közlési folyamat, ahol az előadó aktív a hallgatóság pedig passzív, valójában az előadás egyfajta rejtett párbeszéd, amelyben a részvevők a hallottak befogadásában aktívan közreműködnek.
Reakcióikkal, metakommunikatív jeleikkel befolyásolják az előadót és az előadást. Persze ehhez szakmailag és módszertanilag jól képzett előadóra van szükség.
Az előadásnál alkalmazott médium régen a tábla és a kréta volt, amelyek mellet ma számos technikai eszköz (írásvetítő, számítógépes projektor) áll az előadók rendelkezésére.
Mikor érdeme előadást tartani?
viszonylag nagy létszámú hallgatóságot akarunk gyorsan tájékoztatni
a közlésnek információnyújtásnak nincs más módja.
Ha érdeklődést akarunk kelteni valami új dolog iránt.
Az előadást ma ritkán alkalmazzák önmagában, más módszerekkel kombinálják.
Célja: az előadó és a hallgatóság közötti kapcsolat kialakítása figyelem felkeltés ekkor az előadó ismerteti az előadás főbb pontjait.
Egy 50 perces előadásból a bevezetésre szánt idő nem lehet több 10 percnél. Bevezetés (expozíció): pedagógus gondoskodik a hallgatókkal megfelelő kapcsolat kialakításáról, figyelem felkeltése, előadás célja, előzetes ismeretek felidézése, előadás főbb pontjainak felvázolása.
Kifejtés: az előadás anyagának közlése, kifejtése→ fedje le a megtanulandó anyagot, áttekinthető legyen a struktúrája, tanulók figyelmének fenntartása, példák alkalmazása, jeleznie kell az előadónak, hogy a kihagyott részeket milyen szakirodalmakban lehet utolérni.
A kifejtés strukturálásának módjai:
hierarchikus: a fogalmakat alárendelt fogalmakra, majd ezeket további részegységekre bontjuk.
szekvenciális: valamilyen szempont (időrend, ok-okozati összefüggés, tematikus egymásra épülés) alapján lépésenként követik egymást az előadás részei.
különböző jelenségek több, de azonos szempontból történő elemzése, összehasonlítása: a szempontok ismétlődése jól strukturál, ha táblázatba foglaljuk áttekinthetőbb lesz.
kölcsönös kapcsolatok bemutatása: ha az előadás menetét egy hálódiagramra építjük fel, így jobban láthatóak az összefüggések.
Hogyan érzékeltessük az előadás struktúráját?
Egyértelműen jelöljük ki a feladatokat
Szabály-példa-szabály sorrendet alkalmazzuk
Megfelelő magyarázó kötőszavakat alkalmazzunk
Emeljük ki a fontos részeket
Közöljük, ha új pontra térünk át
Hogyan tartsuk fenn a hallgatók figyelmét? (Ez az egyik legnehezebb és legfontosabb feladat)
Változatosság: hangszín, mozgás, gesztusok, nyelvi szerkezetek, szókincs gazdagsága, az auditív és vizuális csatorna váltogatása, jól áttekinthető ábrák alkalmazása
Humor: a pozitív attitűd kialakulását segíti
Az előadó élénksége, lelkesedése, elkötelezettsége
Kérdések beiktatása az előadás menetébe
Segédanyagok, kiosztott segédanyagok
Kifejtés, a téma kibontása valójában az ismeretek átadása, a tény anyag közlése bemutatása. A kifejtés kialakításakor több út követhető.
A hierarchikus kifejtés esetén az előadás logikája a megvilágítandó fogalom egyre kisebb részegységekre való bontását jelenti.
A szekvenciális elrendezés esetén valamilyen szempont szerint rendezzük a mondani valót (időrend).
Gyakran élünk a több szempont alapján történő összehasonlító elemzéssel ilyenkor érdemes mondanivalónkat táblázatban összefoglalni és kivetíteni.
A tényanyag kifejtését mód 3 szerkezeti mód esetében szemléltetéssel figyelemfelkeltő rövid kitérőkkel lehet változatossá tenni. Ezek a következők:
Retorikai eszközök: az előadó hangszínének gesztusainak változatossága gazdag szókincs költői kérdések alkalmazása.
Az auditív és vizuális percepcióra építés váltogatása azaz, szemléltetés, a szóbeliség megszakítás, ábrák, rövidfilm részletek vetítésével.
A siker egyik biztos forrása az előadó lelkesedése és szaktudása. A humoros előadás mód, amennyiben a téma ezt lehetővé teszi. Alkalmazásához jó humor nagy fokú intelligencia valamint a hallgatóság alapos ismerete szükséges. Egy 50 perces előadás esetében a kifejtés kb 30 percet vehet igénybe.
Az összefoglalás során határozott állító formában ki kell emelni a lényeget, a fontos megjegyzendő elemeket, kapcsolni a meglévő ismeretekhez, eseményekhez. Következtetés, összegzés, az előadás végén az előadó biztosítja, hogy az elhangzottak koherens egésszé álljanak össze, beépüljenek a tanulók korábbi ismereteikbe. Célszerű összefoglalni a lényeget, kiemelni a fontosabb elemeket, a hallgatók kérdéseire válaszolni, esetleg a tanulóktól példákat kérni, velük összefoglaltatni, kapcsolni az előadást a korábbi ismeretekhez, és a következő előadáshoz.
Az előadás célja (kiknek, mit és miért?)
az előadott anyag igazság tartalma, újszerűsége érvényességi köre
a témával kapcsolatos helyi problémák, háttérismeretek, egyéb információs csatornák hatásai
a részvevők várható összetétele, előzetes ismeretei felkészültsége, aktivitása
ennek megfelelően a szemléltetés és az előadást oldó módszerek lehetősége
A szerkezeti felépítés logikája lehet: belső logika, időrend, fontossági sorrend stb. Az előadás vázlata biztonságot nyújt az előadó számára, megóvja az előadót, hogy elkalandozzon a fő kérdésektől.
Az előadás koherens, ha az egészének szerkezete áttekinthető, követhető és logikus. A koherenciát az előadók tagolással, egyes részek elválasztásával minden előadási szakasz előtti és utáni bevezetésekkel, összefoglalásokkal valósíthatják meg.
A beszélt szónak a multimédia korábban is ideális kiegészítője a táblára való írás. Ily módon vizuálisan állandóan rendelkezésre áll az előadás váza, annak egyes szakaszai valamint a rögzítendő kulcsfogalmak.
Felejtés ellen a lényeget célszerű valamilyen módon „megjelölni” Vannak szenzorikus jelölések pl: egy előadás során képpel és felirattal ellátott fóliát mutatunk vagy ha az előadásban szóban forgó tárgyat a hallgatók kézbe vehetik, és vannak emocionális jelölések pl: ha az előadó olyasmiről beszél ami erősen érinti a hallgatóságot.
figyeljen és koncentráljon az előadás mondanivalójára
gyakorolja az elvárási tolarenciát
gyakran próbálja meg magában összefoglalni, kiemelni a lényeget
jegyzeteljen
szerezzen információt a hallgatóságról, építsen előzetes tudásukra
beszéljen lassan, hangosan, érthetően, ütemesen, így a hallgatók gondolatai nem kalandoznak el
előadása legyen, felépített alkosson áttekinthető szerkezeti egységeket
legyen előadásának vezérfonala
alkalmazzon szónoki technikát, a lényeg kiemelésénél beszéljen lassabban és hangosabban. Egy- egy kijelentés súlyát emelje ki
rögzítse a mondanivalókat ismételje, meg azokat szemléltesse, gazdagítsa példákkal
időben szerezzen információt az előadás céljáról, az előzményekről
a hallgatóság koráról, összetételéről, előzetes tudásukról
tervezze, meg az előadást készítsen vázlatot
ne legyen, hosszabb 20- 45-50 percnél gazdálkodjon az idővel.
lehetőleg ne olvassa fel előadását
mondanivalót példákkal szemléltesse
használjon írásvetítőt, de ne alkalmazzon sok ábrát, ezek egyszerűek könnyen áttekinthetőek és messziről is jól láthatók legyenek