|
a tanár hosszú monológokat mond
| |
|
a tanuló hosszabb felelete
| |
|
szóbeli közlési módszer, döntően a tanár szerepel
| |
|
egy módszer, a dialogikus ellenteje
|
|
tanári szerepjáték
| |
|
írott szöveg hangos felmondása, felolvasása
| |
|
ünnepi beszéd elmondásnak módszere
| |
|
színészi eszköz, amelynek szerepe van a pedagógiában is
|
|
bevezetés, kifejtés, következtetés, összefoglalás, zárás
| |
|
van eleje (bemelegítő), közepe (elmondó), vége (kérdés)
| |
|
van hiererchikus, szekvenciális, expoziciós része
| |
|
vannak motivációs, kommunikációs és metakommunikációs fejezetek
|
|
igaz, mert az eladás az verbális műfaj
| |
|
nem igaz, mert az előadás kiegészítője lehet a prezentáció
| |
|
részben igaz, mert előtte és utána is hatásos a prezentáció
| |
|
igaz, mert a prezentáció önálló módszer
|
|
a rendelkezésre álló idő, résztvevők száma és a hely
| |
|
az előadás, hossza, felépítése, mondanivalója
| |
|
az előadó személye és a hallgatóság összetétele
| |
|
az előadás célja (kinek, mit és miért?)
|
|
az egyik monológikus a másik dialogikus
| |
|
a hallgatóság nagysága, az elbeszélésnél kevesebben vannak
| |
|
az előadó előadói készsége, van aki csak a magyarázatot tudja alkalmazni
| |
|
a magyarázat ismertközlés, összefüggések feltárása, míg a másik nem
|
|
szabály, példa, szabály, fő eszköze a példa
| |
|
mit, mi, miért, fő eszköze a verbalizmus
| |
|
az induktív és deduktív megközelítés, fő eszköze az előadó
| |
|
szabálya, hogy az előadás részeként szerepeljen, fő eszköze az IKT
|
|
elbeszélünk egymás mellett
| |
|
szemléletes, érzelem gazdag
| |
|
a beszélgetés, a párbeszéd
| |
|
a motiváció
|
|
a tanulók számára megszólalás, szereplés biztosítása
| |
|
a tudás ellenőrzés, értékelés
| |
|
gondolkodás serkentés, figyelem irányítás, ellenőrzés, ismétlés
| |
|
megtanítani kérdezni a tanulókat
|
|
nyitott és zárt kérdés
| |
|
pontosító kérdés
| |
|
alternatív kérdés
| |
|
ismételt kérdés
|