Az oktatási programcsomag szerkezeti felépítéséhez, illetve az alapvető tartalmi és formai követelmények átgondolásához a legkézenfekvőbb ötleteket két szakirodalmi alkotás révén nyertem. Gönczöl Enikő és Vass Vilmos közösen megírt tanulmánya a programfejlesztés lehetőségeit, a fogalmi értelmezési kereteket és az oktatási programcsomagok koncepcionális és tartalmi hátterét tárgyalja (Gönczöl és Vass, 2004.). A Bárdossy Ildikó és Dudás Margit szerkesztői munkája nyomán összeállított dokumentum pedig komplett programként mintát nyújt az oktatási programcsomag-készítők és -fejlesztők, illetve a pedagógusok számára egyaránt (Bárdossy és Dudás, 2008.). A dokumentum strukturális felépítése az oktatási programok témakörét feltáró nevelés- és oktatáselméleti irodalmak, és a rendelkezésre álló történeti források áttekintését követően kristályosodott ki. 2007 őszén a pedagógia szakos képzésen belül, a Tantervelmélet és tantervfejlesztés II. címet viselő kurzuson, team munka keretében aktívan segédkeztem egy – a Shakespeare és kora című – oktatási programcsomag létrehozásában. Benyomásaim és az alkotófolyamat személyes tanulságai szintén jelentős befolyással bírtak a programcsomag és az egyes modulok szerkezeti tagolásának megkonstruálásában. Munkám – ennek tükrében – az alábbi logikai egységek mentén szerveződik: A bevezető gondolatok megfogalmazása után a szakirodalmi hátteret tekintem át. Ezt követően rátérek a programcsomag felvezető fejezetére, mely többek között a dokumentum célcsoportját, műfaját, a fejlesztésre váró feladatokat, a megvalósítás körülményeit, illetve a pedagógusi és tanulói attitűdöket taglalja. A programtervi részben sor kerül a célok, a követelmények, az oktatási módszerek, tanulási technikák, taneszközök és az értékelő folyamatok tisztázására. Az oktatási programcsomag moduljainak strukturális tagolódása és a modulok tartalmi vetülete egy további egységet képez. A megkezdett gondolatmenet a modulok kifejtésével, részletes leírásával folytatódik. Végül pedig a dokumentum összegzése zárja a programot.

A koncepcionális háttér és a modulok összeállítása felvet néhány alapkérdést, melyek megválaszolására kísérletet teszek a továbbiakban. Munkám elméleti jellegű, hiszen a gyakorlati kipróbálás még várat magára. Az esetleges hibákat, módosításokat az iskolai terepen történő alkalmazást követően lehetne korrigálni, pontosítani. Az anyagi fedezet biztosításának kérdése is felmerülhet. A szakköri költségek megtérítése és kifizetése – a lehetőségek megragadásával – több forrásból is történhet. Az intézményi és iskolafenntartói hozzájárulás megszerzése lehet az egyik megoldás. Emellett a szülői munkaközösség támogatása és különböző pályázatok elnyerése is járható útnak bizonyulhat. A háromdimenziós és nyomtatott taneszközök (l. IV. 5. Taneszközök. 1. táblázat. 21. o.) beszerzési folyamatába, és a kellő mennyiségű fénymásolatok elkészítésébe is bevonhatók a szülők és az intézményi vezetőség egyaránt.

E dokumentum megalkotása a változatos feladat-összeállítást és az alternativitást helyezi előtérbe – választási lehetőségeket és döntési helyzeteket kínálva a tanulási folyamat résztvevőinek. A különböző módszerek és technikák alkalmazása szintén e szándékot erősíti. (Az alkalmazott tanulási technikák leírását lásd! IV. 4. Tanulási technikák. 18-20. o.) Az ókori Egyiptom világa című oktatási programcsomag egyfajta iránytűként kíván a pedagógusok segítségére lenni egy tanórán kívüli nevelő-oktató tevékenység megszervezésében.