2. A témaválasztás indoklása

iDevice ikon Célok


„Ne féljünk nagyot lépni, ha ez tűnik szükségesnek.
Két kicsi ugrással nem jutunk át a szakadékon."

                                                    David Lloyd George

Pályakezdő pedagógusként szembesülnöm kellett azzal, hogy bár a tanulás-tanítás folyamatáról sok elméleti ismeretet szereztem (többek között annak céljáról, feladatairól, tervezéséről, szervezéséről, értékeléséről), de magáról az értékelésről, annak módszereiről, technikáiról, eszközeiről hiányosak az ismereteim.

iDevice ikon Előismeret

Nehezen láttam hozzá ahhoz a feladathoz, mellyel tanítványaim tudását, ismereteit, készségeit, képességeit hitelesen ellenőrizni, értékelni tudom. Elméletben megtanultam, hogy az egyes megtanítandó-megtanulandó tananyag elején fel kell mérnem a diákok előzetes ismereteit, tudását. Tudtam, hogy folyamatosan figyelemmel kell kísérnem, hol tartanak az ismeretek elsajátításában. Értettem, hogy a tanítási órák végén az egyéni teljesítményeket értékelnem kell. Megtanultam, hogy a megtanított-megtanult tananyagot számon kell kérnem, majd osztályzatokat kell adnom a feleletekre, dolgozatokra, az érdemjegyeknek pedig hitelesen tükrözniük kell a tanítványaim tudását. Mindezeket az elméletben megtanultam, de a gyakorlatban bizonytalanul alkalmaztam. Nem egyszer félreértelmeztem a tankönyvekhez kapcsolódó felmérőlapok feladatait. A dolgozatok javítása, pontozása is nehézségeket okozott, hiába volt a feladat mellé írva a pontszám, nem értettem melyik feladatrészre mennyi pont adható.

Néhány, tanítóként eltöltött tanév után lehetőségem volt a „Pedagógiai értékelés"-i szakértői szak elvégzésére a Szegedi Tudományegyetemen. Rengeteg olyan gyakorlati tudással, ismerettel gazdagodtam, melyek megváltoztatták a mindennapi ellenőrzési, értékelési tevékenységemet. Szembesültem azzal, hogy az általam használt feladattípusok csak töredékei annak, amelyekkel korábban a gyermekek tudását, ismereteit, képességeit, készségeit ellenőriztem és értékeltem. Megtanultam, hogyan lehet tárgyszerű, megbízható, érvényes felmérő anyagokat és hozzájuk megfelelő javítókulcsot készíteni. Elsajátítottam sok-sok statisztikai módszert, számítást, melyekkel a felmérések adatai feldolgozhatóak, értelmezhetőek, melyekkel pontos elemzések készíthetők. Természetesen a megszerzett tudásomat iskolám tantestületének is igyekeztem átadni, különböző anyagokat állítottam össze arra vonatkozóan, hogyan tudják változatosabbá tenni a felmérésekben használt feladataikat. Például ne csak olyan feladatot adjanak a gyermekeknek, melyben a jó választ kell megjelölni, hanem olyant is, melyben éppen több rossz válasz megtalálására vonatkozik az utasítás; vagy a javításnál, hogyan lehet pontosítani, melyik feladatrészre mennyi pont adható.

Amikor egy pedagógiai jellegű tárgy tervezését és értékelését választottam a szakdolgozatom témájának, rögtön arra gondoltam, hogy egy olyan kurzus tervét állítom össze, amely a hallgatókat felkészíti az iskolai mérések, ellenőrzések, értékelések pontos, szakszerű elvégzésére. A szakdolgozatom keretében „eljátszom" azzal a gondolattal, hogy én hogyan készíteném fel a pedagógus jelölteket ezekre az egyszerűnek és könnyűnek tűnő feladatokra.

Tudom, hogy a tanárképzéssel foglalkozó felsőoktatási intézményekben jelen vannak olyan kurzusok, melyek ezt a témakört szűkebb vagy tágabb értelemben közvetítik a hallgatók felé. Mégis nagy kihívást jelentett számomra, hogy a saját tudásomat, tapasztalataimat, elképzeléseimet, ötleteimet felhasználva elkészítsem a „Mérés, értékelés" kurzustervet, mely nemcsak a tanulók értékelésére terjed ki, hanem megjelennek benne az iskola mindennapjaiban jelenlévő egyéb mérések, értékelések is, mint az igény- és elégedettségmérések, vagy a pedagógusok teljesítményértékelése.