4. Zárógondolatok
Olvasnivaló
"Kell valami olyat
találnunk, amiért lelkesedünk annyira, hogy kockázatot
vállaljunk érte, átugorjuk az akadályokat és áttörjük a kőfalakat,
amelyekkel mindig szembetaláljuk önmagunkat. Ha nincs meg ez az érzés
azzal kapcsolatban, amit csinálunk, az első nagy akadálynál meghátrálunk."
vállaljunk érte, átugorjuk az akadályokat és áttörjük a kőfalakat,
amelyekkel mindig szembetaláljuk önmagunkat. Ha nincs meg ez az érzés
azzal kapcsolatban, amit csinálunk, az első nagy akadálynál meghátrálunk."
George Lucas
Egy pedagógiai jellegű kurzus tervezetének elkészítése igazi kihívás volt számomra. Annál is inkább, mivel olyan tervet állítottam össze, amely közel áll hozzám. Jelenleg iskolai mérésekkel, értékelésekkel, minőségirányítással is foglalkozom, ezért választottam a mérést, értékelést a kurzus témájának.
Tudom, hogy az iskolai életben nagy szerepe van a méréseknek, értékeléseknek, melyek visszajelzést adnak a pedagógusoknak, a vezetőknek az iskola működésének, nevelő-oktató munkájának, hatékonyságáról, eredményességéről. A mérés, értékelés nemcsak a tanítási órákon van jelen, hanem azokon kívül is. Nem áll meg a tanulók osztályozásánál, hiszen az csak egy szelete az értékelésnek. Megjelenik a szülők, a fenntartó, és maguk a pedagógusok értékítélete, amikor véleményt alkotnak az iskola felszereltségéről, céljairól, megvalósított feladatairól. Ezt az értékelést képviselik kimondva, kimondatlanul is, és ez határozza meg az iskola „jövőjét" is, hiszen ez a megítélés terjed el az iskola közvetlen és közvetett környezetében. Nem mindegy tehát, hogy az értékelés és az azt megelőző mérés mennyire hiteles, pontos. Tudni kell, hogyan biztosítható az objektív, megbízható, érvényes mérőeszközök elkészítése. Ismerni kell a mérés lebonyolításának lépéseit, az eredmények feldolgozásának módját, valamint a szakszerű elemzés elkészítésének folyamatát. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az iskoláról, a tanulókról, a pedagógusokról hiteles, pontos kép alakuljon ki, feltárja az erősségeket és a fejlesztendő területeket, egészen a tanulók tudásától az iskola felszereltségéig.
A „Mérés, értékelés" kurzus során a tanárjelöltek segítséget kapnak egyrészt ahhoz, hogy leendő tanulóik tudását, másrészt, hogy a tanítási-tanulási folyamatot, vagy a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulásának hatékonyságát, illetve a partneri igény- és elégedettséget milyen módszerekkel tudják megmérni, hogyan tudják értékelni a kapott eredményeket. Mindezek hozzájárulnak értékelési kultúrájuk fejlesztéséhez, gyarapítja eszközeiket, módszereiket. Bátrabban foghatnak saját mérőeszközök készítéséhez, ha tudják, mit, miért, mikor, hogyan, mivel értékelhetnek.
A szakdolgozatom első részében pontosan behatároltam azt az elméleti hátteret, amelyre magát a kurzust építem. Ügyeltem arra, hogy ne csak a tanulók ismereteinek, tudásának, készségeinek, képességeinek mérésére, értékelésére terjedjen ki a kurzus anyaga, hanem a minőségirányításhoz kapcsolódó folyamatokra is. Ezért kerültek be a partnerekre vonatkozó mérések, vagy a pedagógusok teljesítményértékelése.
A második rész a kurzus tervezéséről szól. Végigvettem azokat a lépéseket, területeket, melyek a megvalósításhoz, sikeres lebonyolításhoz szükségesek lehetnek. Nemcsak a kurzus céljait, feladatát határoztam meg, de kitértem a hallgatók, az oktató várható tevékenységeire is. Az óratervvel azt mutatom be, hogy a Mellékletben szereplő Segédanyagot hogyan lehet felhasználni, valamint azt is, hogy én magam miként képzelem el a kurzus óráinak lebonyolítását.
A Mellékletben elhelyezett Segédanyag összeállítása volt a legizgalmasabb feladat. Általános iskolai tanítóként rendszeresen készítek tanítványaimnak feladatlapokat, melyekkel motiválom őket, és egyben segítem a megértésüket, fejlesztem készségeiket, képességeiket, kompetenciáikat, egyben lehetőséget biztosítok a gyakorlásra is. A Segédanyag elkészítése hasonló elképzelések nyomán született: motiválni, segíteni a hallgatót az ismeretek megszerzésében, hozzájárulni az értékelési kompetenciák fejlesztéséhez. Mindvégig arra törekedtem, hogy a hallgatók az elméleti tudás mellé gyakorlati tudást is kapjanak, és a pragmatikus jellegen keresztül a mérés-értékelés lehetőségeinek minél sokoldalúbb megismertetésére kerüljön sor. Ne csak megismerjék a mérőeszközök szerkesztésének módjait, összeállításuk szabályait, hanem maguk is készítsenek feladatlapokat, felméréseket, kérdőíveket, értékelő lapokat.
Most szeretnék visszakanyarodni ahhoz a George Lucas idézethez, melyet a fejezet elejére tettem. A mérés, értékelés az a terület, amelyért én „lelkesedem". Fontosnak tartom, hogy a munkámról visszajelzést kapjak, hiszen ezek alapján kapok megerősítést, kritikát arról, amit csinálok, ahogy a munkámat végzem. Ez az a terület, melyet a pedagógusok nem mindig ismernek el, amely ellen néha lázadnak is: mi szükség van a szülők véleményére, az a lényeg, amit a gyermek tud; miért kell a pedagógusok teljesítményét értékelni, minősíteni? Nem egyszer találtam szemben magam ezekkel a kérdésekkel, melyek, mint „akadályok" jelentkeznek a munkám során. Ahhoz, hogy „áttörjem a kőfalat, amelyekkel mindig szembetalálom" magamat hinnem kell abban, hogy a mérésekkel, értékelésekkel kapott visszajelzések hozzájárulnak az iskolai élet minden szereplőjének fejlődéséhez. Ehhez pedig szükséges már a főiskolai, egyetemi tanulmányok ideje alatt megismerni, megérteni, megtapasztalni a mérések, értékelések fontosságát.