3.2.5. A „Mérés, értékelés” kurzus egy témájának óraterve
Olvasnivaló
A konstruktív pedagógia tanulásszervező modellje hatékonyan alkalmazható az tanítás-tanulás folyamatában. A tanulási folyamatra alkalmazva a modell azt jelenti, hogy felhasználjuk a befogadó előzetes ismereteit az új ismeretek megértése és rögzítése kapcsán. A tanulási folyamat során először előhívjuk a témával kapcsolatos ismereteket, felidézzük azokat, majd erre építünk az új ismeretek megértése, elsajátítása kapcsán. Az új ismereteknek a személyes tudásrendszerbe való beépítését pedig a reflektálás kapcsán erősíthetjük, vagy akár ellenőrizhetjük.
A tanulási folyamatot három fázisra osztja:
1. Ráhangolódás (R): A folyamat első szakaszában történik az adott témával kapcsolatos előzetes ismeretek felidézése, a tanulási motiváció, a problémafelvetés, kérdések megfogalmazása a feldolgozandó tananyaggal kapcsolatban.
A ráhangolódás a téma befogadására való felkészülést jelenti. Ebben a fázisban a hallgatók aktívan idézik fel a témáról való tudásukat, tapasztalataikat, és gondolkodni kezdenek arról, amivel az órán majd találkoznak. Ez azért fontos, mert minden tudás csak az előzetes tudáshoz kapcsolódva épülhet be, a ráhangolódás tulajdonképpen kontextust képez a megszerzendő tudásanyaghoz, keretet alkot ahhoz. Ez tehát egy felidéző szakasz, amely tartalmazhat mind racionális, mind emocionális elemeket. A ráhangolás történhet szóban, de írásban is. Ennek a szakasznak a legfontosabb célja, hogy megmozgassa a hallgatói tudás bázisát, a tanulók aktivizálják mindazokat a tapasztalataikat, amelyeket a témával kapcsolatosan már birtokolnak.
2. Jelentésteremtés (J): Itt kerül sor az új ismeret befogadására, megértésére, az új és régi ismeretek összekapcsolására, strukturálására, logikai csoportosítására.
A befogadás második szakasza. A hallgatók ebben a fázisban találkoznak az új információkkal, gondolatokkal. E fázis célja, hogy már ráhangolódva a tartalomra megteremtse annak saját, számukra személyes jelentését, végbemenjen a megértés folyamata. A megértés nem csak a témára összpontosít, hanem folyamatos önreflexiót is jelent. A hallgatóknak nem csak a témára kell figyelni, hanem folyamatosan önmagukra is. Arra, hogy mi játszódik le bennük a téma befogadása során. Észre kell venniük, ha valamit nem értenek, meg kell tudni fogalmazniuk a kérdéseiket.
3. Reflektálás (R): A folyamat az (ön)ellenőrzéssel zárul, az új ismeretek maradandóvá válását támogatja, ha hangosan összefoglaljuk a tanultakat - természetesen már könyv és jegyzet nélkül - akár magunknak, vagy másoknak. Ha itt derül ki, hogy vannak a tananyagban „fehér foltok", akkor van mód a korrigálásra, pótlásra.
A hallgatók a reflektálás fázisában megszilárdítják az újonnan tanult ismereteiket, és az új gondolatok beágyazódásához aktívan alakítják személyes értelmezői kereteiket. A reflektálás valójában azt jelenti, hogy saját nyelvükön fogalmazzák meg a megszerzett új ismereteket kreatív módon beágyazva azokat az eddigi ismerethalmazba.
2. téma: A tanulók értékelése. Az értékelés eszköze: az osztályozás és a szöveges értékelés. Az osztályozás problémái, az osztályzatokat befolyásoló tényezők. Az osztályzatok közötti különbségek.
Időtartam: 90 perc (gyakorlat)
|
AZ ÓRA ELŐTT |
|
|
Motiváció |
|
|
Miért értékes ez az óra? |
A gyakorlati oldal felől közelít a hallgatók felé. Megismerteti a hallgatókkal a tanulói értékelés eszközeit, alkalmazásuk előnyeit, hátrányait. Maguk is készítenek szöveges értékelést. Rámutatni a tanulók teljesítményének megítélésére a cél szempontjából: minősítés, diagnózis, értékelés, osztályozás. Rávezetni a hallgatókat az osztályozás, szöveges értékelés előnyeire, hátrányaira. Az értékelés alapelveinek megfogalmazása. |
|
Hogyan illeszkedik abba, amit korábban tanítottam? |
Korábban megismerték: Az értékelés és a pedagógiai értékelés fogalma, tartalma, szintjei, metodológiai alapja. Szummatív, formatív és diagnosztikus értékelés. Norma- és kritériumorientált értékelés. Az értékelés folyamata. Az óra folyamán mindvégig törekszem az iskolaszerű példák felsorakoztatására. |
|
Milyen lehetőségeket rejt az óra a kritikai gondolkodás szempontjából? |
Korábbi ismeretek mozgósítása. Jellemtérkép készítése tanulóról, tanárról. Ötletbörze: a jó tanulói értékelésről, az értékelés alapelveiről. Milyen legyen a jó tanulói értékelés? Vita: Osztályozás vagy szöveges értékelés? Érvek, ellenérvek ütköztetése. Mozaik: az értékelés jóságmutatóinak értelmezésekor. Megbeszélés, magyarázat, véleményalkotás. Megismerés, az ismeretek alkalmazása. Együttműködés, csoportmunka. |
|
Célok |
|
|
Milyen információkat keresünk és dolgozunk fel? |
A tanulók értékelése. Az értékelés eszköze: az osztályozás és a szöveges értékelés. Az osztályozás problémái, az osztályzatokat befolyásoló tényezők. Kulcsfogalmak: értékelési eszközök; osztályozás, szöveges értékelés; tárgyszerűség - objektivitás, megbízhatóság - reliabilitás; érvényesség - validitás. |
|
Mihez fognak kezdeni a hallgatók ezzel a tudással? |
Megismerik a tanulói értékelés eszközeit, alkalmazásuk előnyeit, hátrányait. A későbbiekben bátrabban alkalmazzák ezeket az eszközöket. |
|
Előfeltételek |
|
|
Milyen tudásanyaggal, ismeretekkel, képességekkel, készségekkel kell rendelkeznie a hallgatónak ahhoz, hogy sikeresen tanuljon ebből az órából? |
Ismernie kell az értékelés helyét és szerepét a tanítási-tanulási folyamatban. Fogalomismeret: - értékelés fogalma, tartalma, szintjei; - ellenőrzés, mérés fogalma; - értékelés funkciói: diagnosztikus, formatív, szummatív értékelés; - értékelés folyamata. Szükséges képességek, készségek: - kezdeményező képesség; - kifejezőképesség; - vitakultúra: önálló vélemény megfogalmazása, kérdésfeltevés; mások véleményének meghallgatása, elfogadás; - rendszerezés; - összehasonlító, elemző képesség; - meglévő tudás új szempontú rendezése; - kreativitás; - nyitottság, problémaérzékenység; - kommunikációs készség. |
|
Értékelés |
|
|
Mi bizonyítja majd, hogy a hallgató tanult az órából? |
A Segédanyag végén lévő Ellenőrző kérdésekre tud válaszolni. Saját szöveges értékelést állít össze. |
|
Segédanyagok és időbeosztás |
|
|
Hogyan fogom a segédanyagot és az időt a feladathoz rendelni? |
Segédanyagok, eszközök: Segédanyag (2. számú melléklet) Filctollak, csomagoló papír, táblagyurma. Feladat - Időbeosztás: Ráhangolódás: 20 perc. Jelentésteremtés: 1. Az értékelés alapelvei: 10 perc 2. Osztályozás vagy szöveges értékelés? 20 perc 3. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények 10 perc 4. Szöveges értékelés készítése 15 perc Ellenőrzés: 10 perc Reflektálás: 5 perc. Eszközök: filctollak, cédulák. |
|
Munkaforma |
|
|
Hogyan rendezem csoportba a hallgatókat/résztvevőket a tanuláshoz? |
A csoport létszámától függően 4-5 fős csoportokban dolgoznak majd a hallgatók a kiscsoportos feladatok esetén. A csoportok kialakítása a következőképpen történik: az óra előtt a székek ülőlapja alá különböző színű papírok ragasztok. Az azonos színűek kerülnek egy csoportba. Páros munka esetén a padtársukkal dolgoznak majd a hallgatók. |
|
Az órán |
|
|
Ráhangolódás |
|
|
Hogyan vezetem rá a hallgatókat/résztvevőket a tanulással kapcsolatos célok és kérdések megfogalmazására, saját előzetes tudásának megvizsgálására? |
A hallgatókkal két Karinthy írást dolgoztatok fel: A jó tanuló felel; A rossz tanuló felel. A feladat: Készítsenek jellemtérképet a tanulóról és a tanárról. Meghatározom, hogy melyik csoport melyik írás alapján készítse el a feladatát. Az önálló munkát követően, kiscsoportokban megbeszélik a jellemtérképeket, majd közzéteszik azokat. Végezetül közösen megbeszéljük: Hogy viselkedik a tanár és az osztály a jó és a rossz tanuló felelete alatt? Milyen a jó tanuló felelete, milyen a rossz tanuló felelete. |
|
Jelentésteremtés |
|
|
Miként fognak a diákok a téma feltárásába? |
1. Az értékelés alapelvei Ötletbörze segítségével a hallgatók összegyűjtik a jó tanulói értékelés alapelveit. 2. Osztályozás vagy szöveges értékelés? Vita módszerével dolgozzuk fel a témát. Melynek menete a következő: 1. Egyénileg gyűjtsenek érveket, ellenérveket az osztályozással, szöveges értékeléssel kapcsolatban. 2. Beszéljék meg párjukkal érveiket, ellenérveiket! Döntsék el egyénileg, hogy melyik értékelési eszközzel azonosulnak a leginkább! 3. A hallgatók alakítsanak két csoportot aszerint, hogy az Osztályozást, vagy a Szöveges értékelést tartják inkább célravezetőnek. A két csoportban vitassák meg a legnyomósabb érveket! 4. Vitassák meg az álláspontokat, ütköztessék a véleményeket! 5. A vitát követően lehet csoportot váltani! 6. A csoport egy-egy tagja tartsa meg zárónyilatkozatát! 3. Az értékeléssel szemben támasztott követelmények: Fogalmak tisztázása: tárgyszerűség, megbízhatóság, érvényesség. Mozaik módszerével történik a feldolgozás. 4. Szöveges értékelés készítése A Segédanyagban szereplő szöveges értékelések áttekintését követően a hallgatóknak saját szöveges értékelést kell készíteniük a magatartás értékelésére 5. osztályos tanulók részére. |
|
Miként ellenőrzik majd, hogy megértették a tanulási tartalmat?
|
5. Ellenőrzés A Segédanyag végén szereplő Ellenőrző kérdések megválaszolásával. |
|
Reflektálás |
|
|
Mire tudja használni a hallgató a tanultakat? |
Kilépőkártya: A hallgatókat arra kérem, hogy egy cédulára írják le: - az órán hallottakból számára mi volt a legfontosabb? - milyen kérdés merült fel bennük? - egy személyes megjegyzést vagy észrevételt. |
|
Milyen irányítást kapott ahhoz, hogy a későbbiekben felkészült legyen az új tudás megfontolására, a fennmaradó kérdések megválaszolására? |
Használta a meglévő ismereteit és jutott el újabbakhoz, de a tanár is nyújtott új ismereteket, fogalmakat. Gondolkodási képessége, rendszerező képessége, nyelvi kifejezőképessége a tevékenységek során fejlődött. Közben a tanártól és a társaktól is megerősítést, nyomatékosítást, magyarázatot, értékelést, visszajelzést, kiegészítést kapott. A tanári tevékenységben jelentős szerepet kapott a tanulás szervezése. |
|
Milyen következtetésekhez kell eljutnunk az óra végére? |
A hallgatóknak fel kell ismerniük a tanulói értékelés fontosságát, szakszerűségét. |
|
AZ ÓRA UTÁN |
|
|
Kiterjesztés: Milyen további tanulás irányába vezet ez az óra? Mit tegyen a hallgató az óra befejezése után?
|
A következő óra anyaga: A tanítási-tanulási folyamat értékelése. A tanítási-tanulási folyamat értékelésének módszerei. A számonkérés formái. A mérés szerepe a tanítás-tanulási folyamatban. Későbbiekben (a tanítás során): ismerni fogja a különböző értékelési eszközöket. |