A kurzussal a célom megismertetni a tanárjelöltekkel a mérés-értékelés szerepét napjaink tanítás-tanulási folyamatában. Hozzájárulni a korszerű mérési-értékelési kultúrájuk kialakításához. Bemutatni a mérés-értékelés típusait, módszereit és eszközeit. Emellett felkészíteni őket a tudás mérésére alkalmas feladatok készítésére, illetve a mérőeszközök alkalmazására az oktatás különböző területein (tanóra, versenyek, vizsgák). Megismertetni a mérési eredmények kiértékelésének, értelmezésének módszereit, illetve az eredmények visszacsatolási lehetőségét az oktató-nevelő munkába.

Cél, hogy a lehető legjobban felkészüljenek a mérés és értékelés folyamatának megtervezésére, megszervezésére, lebonyolítására, az iskola belső értékelési rendszerének kialakítására és működtetésére. Megismerkedjenek a külső mérések lebonyolításával és a visszajelzések elemzésével. Későbbi munkájuk során tervezni tudják saját tantárgyi értékelési rendszerüket. Megismerjék a diagnosztikus, formatív és szummatív célú értékelések alkalmazásának lehetőségeit, eszközeit. Egy adott tantárgyhoz kapcsolódó szóbeli, írásbeli és gyakorlati értékelési eljárásokkal találkozzanak. Ismerjék meg a mérőeszközök készítésére vonatkozó szabályokat. Képesek legyenek a mérési eredmények elemzésére, bizonyos statisztikai eljárások szakszerű alkalmazására.

További cél, hogy a tudást közvetlen tapasztalás útján szerezzék meg, képességfejlesztő, indirekt tanulás során. Önálló, illetve közös együttműködésen alapuló tanulás, információszerzés, feldolgozás álljon a középpontban.

A kurzus kiemelt hangsúlyt fektet valamennyi tanári szakmai kompetencia, kulcskompetencia fejlesztésére [1], különös tekintettel a 7. pontban megfogalmazottakra.

1. a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;

2. tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésére;

3. a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;

4. a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;

5. az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;

6. a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;

7. a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

8. szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;

9. szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

Az alábbi értékelési kompetenciák fejlesztését valósítom meg a kurzus során:

A kurzus programját 2 félévre, heti 1 óra elméleti előadásra és 1 óra szemináriumra, gyakorlatra készítettem el.

A kurzus során végig a gyakorlati tevékenységre helyezem a hangsúlyt. A tanítási-tanulási folyamat során jelentkező értékelési igényekre építem a feldolgozást. A kurzus alapve-tően feladat- és problémaszituációkat fogalmaz meg, mutat be. Ezek elemzése után igyekszik eljuttatni a hallgatót a megoldáshoz. Csak az alapfogalmak tárgyalása történik néhol tipikus előadás formájában.

[1] Forrás: Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről, 4. sz. melléklet, Tanári mesterképzési szak