1. Tanulás és elsajátítás

A tanulás fogalma közismert, tudjuk, hogy valamely ismereti anyag megtartására irányuló szellemi munkát takar (Révay Lexikona), amelyhez szükségünk van kitartásra, türelemre, figyelemre, akaraterőre stb. Nem mindig kellemes élmények társulnak ehhez a tevékenységhez, illetve magához a folyamathoz.

Az elsajátítás tudattalan tanulás, amikor hiányzik az aktív figyelmi komponens, és amelynek végeredménye készségszintű ismereteket jelent. Míg jól emlékszünk, hogy mennyire unatkoztunk egy német, angol, orosz, vagy bármely órán, arra, hogy anyanyelvünk elsajátítása során milyen áldozatokat kellett hoznunk, valószínűleg már nem.

Nevezhetjük az elsajátítást akár implicit, míg a tudatos tanulást explicit tanulásnak (Baddeley, 2003). Az implicit tanulás egyik legjobb példája saját anyanyelvünk elsajátítása, a kerékpározás vagy egyéb készségek elsajátítása. A két folyamatot Krashen (1981) óta különböztetjük meg, de éles vonalat a kettő között nem húzhatunk, hiszen akár az idegennyelv-tanulás során a legkisebbek számára, folyamatosan előtérbe kerül az elsajátítás. Sőt remélhetőleg minél több nyelvpedagógus óvodától az iskoláig alkalmazza azokat a módszereket, amelyekre a következő fejezetek során kitérünk, és amelyek az idegennyelv megtanulásának folyamatából implicit tanulási folyamatot képesek varázsolni. Most azonban tekintsük át azokat a különbségeket, amelyek az elsajátítást és a tanulást jellemzik Krashen, (1985) majd Buday (2010:35-36) alapján.

jellemző 1. nyelv
 		2. nyelv
Tanulás menete Saját hibájából
 		hibakivédés
Tanulás motivációja Játékos, felfedező, hasznos
Verejtékes munka
Hibázás meghatározói
Igazítás saját rendszerhez
Kerülés, interferencia
Nyelvi szintek
 		Több szinten egyszerre
 		Egyszerre egy szinten
Szűrés Hatékony bemeneti szűrő, arra figyel, amire kell
Affektív szűrők, amelyek a tanulás akadályai
Előtérben álló funkciók Kommunikációs hangsúly: kapcsolat és cselekvés a középpontban Rendszerhangsúly: leírás, logika és igazság a középpontban
Szociális oldal
 		Társas könnyedség Félelem a meg nem értéstől

Szubjektív

elsajátítás

tanulás

idegrendszer

fejlődésben

Fejlett, szilárd anyanyelvtudás

képesség

Utánzással, ösztönösen

tudatos

információk

Agy „tabula rasa", a beszédszándékok nyelvi realizációja

Nagy ismeretanyag, fejlett koncentráció, beszédszándékait képes leplezni

Nyelvi jel és gondolkodás

Nyelv segítségével ismeri meg a világot, nyelv és gondolkodás egymással kölcsönhatásban fejlődnek

jelölt - anyanyelvi jelölő - idegen nyelvi jelölő

motiváció

Egzisztenciális, vágy önkifejezésre és a világ megismerésére

Alacsony, szükség esetén anyanyelvéhez folyamodik, más jellegű: jegy, dicséret, előmenetel stb.

Objektív

elsajátítás

tanulás

Nyelvi input minősége

Szerves kapcsolatban a gyermek életével, anyanyelvi beszélő(k)től

Köztes nyelv (tanár, diáktársak), nem szerves része életének

Nyelvi input mennyisége

korlátlan

Nyelvi óra

tolerancia

Töredékes mondatok, szavakat elfogad

Tanulót javítják, cél a tökéletes mondat

« Előző | Következő »