Előszó

Napjaink egyik központi oktatáspolitikai kérdése a nyelvtanulás, amellyel kapcsolatban a kezdés kérdése, a módszerek milyensége, vagy a heti óraszám mennyisége merül fel, mint diszkussziók kiváltója. Azt a tényt, hogy gyermekeink iskolába lépésük idején, már egy nyelvvel rendelkeznek (vagy kettővel – Magyarországon kevés gyermek), természetesnek tartjuk, nem szentelünk különösebb figyelmet ennek, ám talán néhány pedagógusban felvetődik a kérdés, hogyan is történik a nyelvelsajátítás folyamata. Ennek ismerete akár a magyar, de egy második nyelv tanítása során hasznos alapokat ad, főleg a kisgyermekkori nyelvelsajátítás módszertani alapjainak megértéséhez, a szükséges párhuzamosságok felismeréséhez, a mai modern módszertani követelmények, mint a multiszenzoros, a tevékenységközpontú nyelvátadás elméleti alapjainak megismeréséhez.

A nyelvelsajátítás, a kétnyelvűség kérdése, valamint az idegennyelv-tanulás mint témakörök szerepelnek ebben a műben, természetesen összefoglalva, a külföldi és hazai irodalom alapján összeállítva, hiszen bármelyik témakör önmagában rengeteg ismeretet foglal magába. Mivel az értekezés olyan tanító- és óvodapedagógusok számára készült, akik szeretnének több ismeretet elsajátítani a gyermekkorral kapcsolatos pedagógiai és pszichológia ismeretek, többek között a nyelvelsajátítás és nyelvtanulás témakörében is. Továbbá e szakok hallgatói, valamint a nemzetiségi tanító és óvodapedagógus szakirányú hallgatók és végzett pedagógusok számára készült elsősorban, ezért a témakörök akár külön tanulmányként is olvashatók, illetve tartalmaznak olyan, a nemzetiségi oktatásra vonatkozó ismereteket, amelyek a nemzetiségi szakirányú pedagógusok (jelöltek) számára szükséges, a többiek számára hasznos.