Törvények az inklúzív nevelés felé vezető úton

A Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban 1989. november 20-án kelt Egyezménynek, melyet a Magyar Köztársaság az 1991. évi LXIV. törvénnyel hirdetett ki, a 3. Cikk 1. pontjában foglaltak szerint a „szociális védelem és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe elsősorban".
iDevice ikon 1993. évi LXXIX. törvény
Megfogalmazza a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Minden gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön.



iDevice ikon A pedagógus jogai és kötelességei
19. § (7) „A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy
b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,"

iDevice ikon Kiknek az érdekeit védi?
1. hátrányos helyzetűek
121.§ 14.
hátrányos helyzetű =HH gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította
halmozottan hátrányos helyzetű =HHH
szülő tanulmányait legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán fejezte be,
vagy akit tartós nevelésbe vettek

Kt. 66. § (2) Az iskolai körzeteket úgy kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya 15 %-nál nagyobb mértékben ne térjen el a szomszédos körzetekben.


 


iDevice ikon Az IPR alkalmazása
A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről

39/D § Képesség-kibontakoztató felkészítés
39/E § Integrációs felkészítés
  • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását szolgálja
  • A tanuló igényeihez igazodva, személyre szabottan, egyéni fejlesztési terv alapján történik:
    • személyiségfejlesztés,
    • közösségfejlesztés,
    • tanulási nehézségek csökkentése,
    • szociális hátrányok enyhítése.

A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos nevelési igenyűnek (SNI).
iDevice ikon Sajátos nevelési igény
  1. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével küzd,
  2. a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzd (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar)

iDevice ikon SNI szempont megjelenése a közoktatási törvényben
8/A. § (2) „Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot."

8/B. § (3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat.


iDevice ikon Ellenőrzés, értékelés
  • Az értékelés alapja a tanuló önmagához mért fejlődése;
  • Folyamatos, differenciált, személyre szóló, figyelembe veszi a tanuló sérülésspecifikumait, egyéni képességeit, önmagához mért fejlődését;
  • Előremutató, célja a fejlesztés, az egyéni segítségnyújtás;
  • Képet ad a tantárgyi ismeretek elsajátításának szintjéről, a készségek és kompetenciák fejlődéséről;
  • Szempontjai között szerepet kap a tanuló tanuláshoz való viszonya, érdeklődése, feladattudata, szorgalma, együttműködése, önállósága a feladatmegoldásban;
  • Hozzájárul a tanuló önismeretének fejlődéséhez, az önelfogadáshoz.

« Előző | Következő »