A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékének kutatói Nagy József vezetésével a hetvenes évektől foglalkoznak a készségek és képességek kutatásával, vizsgálják az óvodás- és kisiskoláskor alapkészségeit, az ún. elemi alapkészségeket. E kutatások eredményeként született meg a PREFER- (Preventív fejlettségvizsgáló rendszer 4–7 éves gyerekek számára.^[12] Nagy tesztrendszer.

Az elmúlt években a PREFER - tesztrendszer továbbfejlesztésének eredményeként jött létre a DIFER Programcsomag: Diagnosztikus fejlődésvizsgáló és kritériumorientált fejlesztő rendszer 4–8 évesek számára (Nagy–Józsa–Vidákovich–Fazekasné 2004a^[13]). A programcsomag kidolgozásának célja az volt, hogy olyan eszköz jöjjön létre, amely segíti az óvodai és iskolai készségfejlesztő munkát. A DIFER - ben szereplő tesztek diagnosztikus képet nyújtanak a készségek fejlettségéről, lefedik annak minden összetevőjét. A készségek fejlettségének diagnosztikus térképe megmutatja, hogy mely összetevőket sajátította már el a gyerek, és milyen fejlesztési teendők vannak még hátra. Egy-egy teszt sikeres megoldása az adott készség optimális begyakorlottságát, elsajátítását jelzi, amit a teszten elért 100 százalékponthoz közeli eredmény mutat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a készség optimális fejlettségéhez mint kritériumhoz viszonyítva adja meg a gyerekek fejlettségét.

A DIFER hét elemi alapkészség fejlesztését segíti. Mindegyikük a személyiségfejlődés, az iskolai tanulás szempontjából kritikus jelentőségű előfeltételnek tekinthető. Ezek a következők: az íráskészség elsajátításának előfeltétele, kritikus elemi készsége az úgynevezett írásmozgás-koordináció. Az olvasás- és írástanulás megkezdéséhez elengedhetetlen a beszédhanghallás. A nyelvileg közölt információk vételének egyik meghatározó tényezője a relációszókincs fejlettsége, a matematikatanulásé az elemi számolási készség fejlettsége, a tudásszerzés, a tanulás, gondolkodás kritikus feltétele pedig többek között a tapasztalati következtetésnek és a tapasztalati összefüggés megértésének a fejlettsége. Az eredményes iskolai beilleszkedés, tanulás további döntő kritériuma a társas kapcsolatok kezelésének fejlettsége (kortársakkal, felnőttekkel), az ún. szocialitás (elemi szociális motívumok és készségek).

A készségmérő tesztek mellé kidolgozták a gyerekek egyéni fejlődésének dokumentálását lehetővé tevő Fejlődési mutató füzetet. Ebben lehet vezetni a gyerekkel elvégzett mérések eredményeit. Ez a füzet a „tulajdonos” gyerek készségfejlettségét jellemző diagnosztikus térkép. A méréseket évente, esetleg félévente célszerű elvégezni. A gyerekek Fejlődési mutató füzetében nyolc egymás utáni mérés eredményének bejegyzésére van hely. A méréseket és az ezekre alapozódó fejlesztést mindaddig érdemes végezni, amíg a készségek optimális elsajátítása nem történik meg, amit a tesztek kérdéseinek helyes megválaszolása jelez. A füzet bejegyzései nem titkosak, a gyerek fejlesztését szolgálják. A fejlesztés szempontjából hasznos lehet, ha a szülő is betekint a füzetbe, nyomon követi, ideális esetben segíti a gyerek fejlődését. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a szülők jelentős részét érdekli a mérések eredménye, és támogatja, hasznosnak ítéli a méréseket és a fejlesztőmunkát.

A DIFER - tesztekkel végzett mérésekhez nem szükséges külön szakképzettség: elegendő a magas színvonalú pedagógiai felkészültség, valamint a tesztek használatának kellő ismerete. A teszteken és a hozzá kapcsolódó könyvben (Nagy–Józsa–Vidákovich–Fazekasné 2004b^[14]) a használati mód részletesen le van írva, ezek alapos áttanulmányozásával a tesztek alkalmazása megtanulható.

A tesztek felvétele – az írásmozgás-koordináció, valamint a szocialitás néhány elemének kivételével – egyéni vizsgálat keretében történik. Egy-egy mérési alkalom keretében két készség diagnosztikus mérésének vizsgálata javasolt, amely körülbelül 15 percet tesz ki. Ennél hosszabb méréssel töltött idő – az életkori sajátosságok figyelembevételével – nem ajánlott. A készségek fejlettségének diagnosztikus feltérképezése kb. háromszor negyedórát vesz igénybe. Középső csoportos óvodások esetében javasolható, hogy minden tesztet külön-külön vegyenek fel, ez alkalmanként csak négy-hat percet jelent.

A Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer felkínálja az eredményes iskolakezdés előfeltételét képező kritikus elemi készségek tekintetében. Szakdolgozatomban bemutatom a DIFER- tesztet, amely Diagnosztikus értékelésére alkalmas tesztrendszer. Ismerteti e készségek elsajátítási folyamatait a 4-9 évesek körében, és rámutat az eredményesebb fejlesztés lehetőségeire, tennivalóira. Az úgynevezett “Fejlődési mutató” segítségével lehetővé teszi e kritikus elemi készségek elsajátítási folyamatainak részletezett nyomon követését 4 éves kortól 9 éves korig. Ezeknek az adatoknak köszönhetően megvalósíthatóvá válik az ún. kritériumorientált készségfejlesztés, vagyis az, hogy a folyamatos fejlesztés mindaddig tartson, amíg a szóban forgó kritikus elemi készség optimális működésűvé, optimálisan használhatóvá nem válik. Az elmaradt fejletlen funkciók, készségterületeket mielőbb fejleszteni lehetne a gyermekek szenzitív időszakát kihasználva. Sajnos sok az olyan fejlesztési terület, amit csak gyermekkorban lehet kiaknázni a későbbiekben szinte csak minimális szinten fejleszthetőek.

1.kép