Elemi számolást kutató kísérletek szerint a legjobban fejleszthető készség.
Elemi számolás erősen összefügg általános értelmességgel – aki itt lemarad, annak később szinte mindenben hátrányai lesznek.
A számolási készség kialakulásának feltétele:
a 100-as számkörben számlálás növekvő-csökkenő sorrendben
Manipulatív műveletek végrehajtása 20-as számkörben
Számkép felismerés
100-as számkörbeli számolvasás
iskolába lépők 15%-a optimális szinten, 10 % viszont a 3-4 éves gyerekek szintjén állnak. Elemi számolás erősen összefügg általános értelmességgel – akik itt lemaradnak, azoknak később szinte minden területen, minden tantárgy tanulása során hátrányai lesznek.
Az értékelő eszköz és használata
A mérés egyéni vizsgálattal, elkülönített helyen történik. A gyerekkel szembe üljünk le nehogy el tudja olvasni a helyes válaszokat a tesztlapról. A teszt 38 itemből áll, a teszt felvétele 10-20 percet vesz igénybe.
A füzeten kívül 20 db azonos színű és hosszúságú pálcika kell a méréshez.
Az elemi számolási készség összetevői:
Számlálás: automatizálódik oda- és vissza
20 alatt memorizálás, alatta számkörök átlépése a problémás
Mennyiség
manipulatív számolás (műveletek pálcikákkal – kiszámlálás, hozzászámlálás, elvétel, bontás, csoportosítás)
Számkép felismerés (mutasd meg azt a rajzot, amin valamiből 3 van)
számolvasás
Értékelés
A számlálás kivételével (maximum 21 lehet), a válaszokat 1,0 ponttal értékeljük, ezek az értékek írandóak be az ,,Adatlap,,megfelelő rovataiba.
Az országos átlag fejlődése
Iskolába lépés előtt 78%-os átlag, első osztály végén 88%, harmadik osztály végén 98%
Az 1975-ös évvel összehasonlítva, 2002-ben a gyerekek számolási készsége nagycsoport végén jobb volt, mint akkor első osztály végén! (úgy, hogy a gyerekek életkorát figyelembe vették!)
Még nagyobb az eltérés a „számlálás” alfaktor terén (másfél évnyi előny 2002-ben).
Ez arra utal, hogy ezek a készségek a környezet változásának függvényében gyorsabban fejlődtek, tehát fejleszthetők!
Településenkénti eltérések nincsenek.
Az összetevők fejlődése
A hat összetevő fejlődésének kezdetében és ütemében jelentős eltérések mutatkozhatnak.
Először 21-ig számlálás, aztán számkör-átlépések
Visszafelé számlálás görbéje a számkör átlépéséhez hasonlít, ez a két összetevő fejlődik utoljára.
Visszafelé számlálás sokkal lassabban, mint az előre számolás. Valószínű, azért mert nem fordítanak rá kellő figyelmet az óvodában és az iskolában – pedig az alapműveletekhez ezek is kellenek
Manipulatív számolás 20-as számkörben: két szint – a) feladatot pálcikák leszámlálásával oldja meg; b) fejben kiszámolja, majd elvesz annyi pálcikát, amennyit kell
Mérőeszköz. Nem differenciál a kettő között
Bontás: fejlődése nagyon lelassul első osztályban, valószínűleg nem fordítanak rá annyi figyelmet, mint az óvodában.
Fejlettségbeli különbségek
Már a középső csoport végére néhány gyerek optimális szintet ér el.
Nagy csoport végére gyerekek kb. ötöde optimális szinten, további 27% befejező szinten lesz– nekik rendben lesz az iskola megkezdése, nem lesznek számolási nehézségeik.
Másik 30% segítséggel tudja venni az akadályokat
A kimaradó 17+5%nak az óvodában kellene maradnia és fejlesztésben részt vennie.
3. osztály végére majdnem minden gyerek optimális szinten, bár ekkor már szöveges feladatok, mértékváltás stb.- nek kellene fejlődnie.
Nagyobb településeken nagyobb arányban vannak optimális fejlettségi szintet elérő gyerekek (Budapest – kisközség 61-47% arány)
Tanulságok
DIFER - teszt megmutatja, mit kell fejleszteni, mely alfaktor mutat elmaradást, még tippeket is ad, milyen feladattípusokat alkalmazzunk.
Elemi számolást kutató kísérletek szerint a legjobban fejleszthető készség.
Nem csak óvodában, iskolában is kellene fejleszteni a rászorulókat, nem csak korrepetálni.PL. a következő területeken:
százas számkörbeli számlálás
húszas számkörben manipulatív számolás
tízes számkörbeli számkép felismerés