A kijelentés- és predikátumlogika alapvető deduktív sémáinak használata szükséges hozzá.

Ugyanakkor explicit logikai ismeretek nem kellenek hozzá, hanem a személyes tapasztalatok és a mindennapi nyelvhasználat alapján tudja megoldani a gyerek.

Nagyban függ a gyermek környezetétől, elsősorban szülők nyelvhasználatától (így iskolázottságától)

Ha nem elég fejlett: akadályozza a hallott és olvasott szövegek megértését, így végső soron a tanulást.

 Az értékelő eszköz és használata

 A mérés egyéni vizsgálattal,elkülönített helyen történik. A gyermekkel szemben ülünk, hogy ne tudja elolvasni a helyes válaszokat. A két tesztváltozatot tanulónként váltogatva használjuk. A következtetések mindegyikét külön-külön, jól tagolva felolvassuk, majd néhány másodpercet várunk, hogy a gyerek befejezze a félbehagyott mondatot. ,, Most kiegészítő játékot fogunk játszani. Én elkezdek valamit mondani, de nem fejezem be. Amikor megállok, te rögtön fejezd be, amit én elkezdtem. Azonnal mondjad, amit én kihagytam.,,

Két 16-16 feladatos ekvivalens tesztsorból áll, azaz 16 itemből.

Két premissza alapján egy konklúzió tehát, be kell fejezni a mondatot.

Következtetés típusok és elnevezéseik nem a formál logikát követik, hanem szemléletes nevet kaptak, és a gyerekek számára fontosakat mérik.

A próbafeladatok kivételével minden feladatot csak egyszer szabad felolvasni.

Értékelés

Ha a gyermek a helyes (a zárójelben megadott) kiegészítést mondja, akkor az ,,Adatlap,, megfelelő rovatába 1-et, ha hibás válasz , vagy nincs válasz, akkor 0-t írunk. A tesztváltozat mind a 16 mondatát fel kell olvasni attól függetlenül, hogy helyes volt a válasz vagy sem.

Részletes diagnosztikus elemzésre (egy gyerek esetén) mindkét feladatlapot meg kell oldatni, és a feladattípusok alapján megnézni, mi szorul fejlesztésre.

Később elég azokat a feladatokat megcsináltatni, amiket nem tudott.

Az országos átlag fejlődése

Középső csoporttól: 50-59-75-80% a fejlődés menete

1. és 3. osztály között jelentős lassulás

Budapest és nagyváros szignifikánsan magasabb pontot ér el, mint a községek, de pedagógiai szempontból nem nagy a különbség (3-4%)

Az összetevők fejlődése

Egyes sématípusok fejlődésmenete eltérő. Legkönnyebb a lépés, legnehezebb a visszalépés és a lánc.

A visszalépés azért, mert mindig tartalmaz tagadást is. A lánc azért mert hosszabb a szövegezése. Predikátumlogikai következtetések kialakulása tovább tart, mint a kijelentés logikai következtetéseké.

 Fejlettségbeli különbségek

Középső csoport végén a gyerekek 80%-a, nagycsoport végén 67%, első osztály végén 39%, harmadik osztály végén 25% szorulna fejlesztésre (befejező és optimum szint alatt lévők)

Fontos! Ez csak a következtetések egy része, a többinek még fejlődni kell!

Települések szerinti megoszlás: Megint azt látjuk, hogy optimum szinten budapesti és nagyvárosi gyerekek teljesítménye került.

Tanulságok

Fejlesztésre az olvasás, tananyag feldolgozás és az azzal összefüggő beszélgetések alkalmasak. Pl.:

A fejletlenség következménye: A hallott, olvasott szöveg megértését akadályozza.

Befolyásolja e készségterületet a szülők iskolai végzettsége és szocio - kulturális helyzete.

 Fejlesztés eszköze: tanórai beszélgetés, mese, olvasás, tananyag-feldolgozás, manipulatív tevékenységek, kísérletezés.