A mérésemben hátrányos helyzetű, magas munkanélküliséggel jellemezhető településünk lakossági megoszlása. Nem állítható azonban, hogy a vizsgált iskolákban valamennyi gyerek hátrányos helyzetű volna. Ezért kértem a tanítókat mondjanak véleményt, ki tekinthető hátrányos helyzetűnek a gyerekek közül. A szakirodalom alapján a hátrányos helyzet két dimenzióját különböztettük meg:1., anyagi szempontú,2., érzelmi szempontból hátrányos helyzetű gyerek.
Elemzéseim szerint a hátrányos helyzet jelentősen befolyásolja az elemi alapkészségek fejlődését. Mind az anyagi, mind az érzelmi hátránnyal jellemezhető családok gyerekeinek a készségfejlődése jelentősen elmarad a kedvező családi hátterű társaikéhoz képest. A mérések kezdetén a hátrányos helyzetű gyerekek készségeinek elmaradása 11 százalékpontnyi; közel szórásnyi a különbség a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű gyerekek között. Figyelembe véve az elemi készségek fejlődési ütemét, ez körülbelül egyévnyi fejlődésbeli elmaradást jelent. A mért időszak alatt a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű gyerekek közel azonos ütemben fejlődtek. Ez azt jelenti, hogy a köztük lévő átlagos különbségek nem csökkentek, nem növekedtek. A hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésének relatív megkésettsége a mérési időszak végére is megmaradt (11.sz.táblázat).
A hátrányos és nem hátrányos helyzetű gyerekek fejlődése a mért mintában
|
Az adatfelvétel időpontja
| |||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
11.sz.táblázat Forrás: Saját adatok
|
Az elemi alapkészségek fejlettsége az érzelmi szempontból hátrányos/nem hátrányos helyzetű gyerekek aránya a mért mintákban |
|---|
|
Az adatfelvétel időpontja |
Hátrányos |
Nem hátrányos | ||
|
Átlag |
Szórás |
Átlag |
Szórás | |
|
2007/2008 tanév |
38 |
15 |
49 |
14 |
|
2008/2009 tanév |
63 |
16 |
76 |
13 |
|
2009/2010 tanév |
76 |
15 |
88 |
10 |
12.sz.táblázat Forrás : Saját adatok alapján
Regresszió analízissel vizsgáltam, hogy a gyerekek hátrányos helyzete milyen mértékben magyarázza az elemi készségeik fejlettségét (12.sz.táblázat). Mind az előmérés, mind az utómérés esetében az elemi készségek fejlettségéből 15 százaléknyi varianciát magyaráz meg az, hogy hátrányos helyzetű-e a gyerek. Az előmérés adatai szerint az anyagi hátránynak 9 százalék, míg az érzelminek 6 százalék a magyarázó ereje. Ezzel szemben az utómérés során az érzelmi hátrány (10 százalék) tűnik erősebb tényezőnek az anyagival szemben (5 százalék). Mindkét elemzés egyértelműen igazolta, hogy a hátrányos helyzet e két dimenziójának jelentős szerepe van a gyerekek fejlődésében.