II.6.3. A fejlesztés és stabilitás

A készségek, képességek fejlődését vizsgáló longitudinális felmérések eredményei a fejlődések viszonylag nagyfokú időbeli stabilitását mutatják (Csapó Benő 2002[24]). Készségfejlesztés esetén indokoltnak tűnik megvizsgálni az egyes készségek időbeli stabilitását. Ez arról ad információt, hogy a mért időszak alatt milyen mértékű átrendeződés következett be a gyerekek fejlettségi sorrendjében. Korábbi méréshez képest féléves készségfejlesztés hatására az elő- és utómérés között 0,5–0,6 közötti korrelációs együtthatóról számolhatok be. A korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy a gyerekek készségfejlettség alapján felállítható rangsorában átrendeződések történtek, a gyerekek eltérő mértékben fejlődtek.

Jelen vizsgálat során három adatfelvételi időpontban tudtam összehasonlítani a készségek fejlődésének időbeli stabilitását. Az elemi alapkészségek rendszerének esetében meglehetősen magas (0,78) időbeli stabilitást kaptunk. Az egyes készségekben ennél némileg alacsonyabb a fejlődés időbeli stabilitása. A szocialitás (0,71) és a számolási készség (0,69) szignifikánsan stabilabban fejlődő készségnek mutatkozik, mint a másik négy készség (írásmozgás-koordináció 0,53; beszédhanghallás 0,50; relációszókincs 0,46; következtetés 0,45.)

A készségek fejlődése a mért időszakokban

Az adat

felvétel ideje

Szociali tás

Írásmoz

gás koordi náció

Beszéd hang

hallás

Relá ció

szó kincs

Követ kez

tetés

Elemi számo lási készség

Elemi alap készségek

2007/2008

0,71

0,53

0,50

0,46

0,45

0,69

0,78

2008/2009

0,80

0,63

0,69

0,57

0,59

0,79

0,85

2009/2010

0,87

0,80

0,77

0,74

0,78

0,86

0,92

Megjegyzés: A korrelációs együtthatók p<0,01 szinten szignifikánsak.

       

 14.sz. táblázat. Forrás: Saját adatok alapján

A korrelációk azt mutatják, hogy a kétéves fejlesztőprogram hatására a gyerekek fejlettségi sorrendje némiképp megváltozott(14.sz.táblázat). Az elemi alapkészségek rendszerének 0,78 erősségű korrelációja azonban azt mutatja, hogy a mérések kezdetén mérhető fejlettségi szint jelentős mértékben meghatározza a gyerekek fejlődési folyamatát.



[24]  Csapó Benő: Az iskolai szelekció hatásának elemzése a képességek fejlődésének számítógépes szimulációja segítségével. Magyar Pszichológiai Szemle, 1. sz. 211–227. (2002)