A VSH mintába tartozó gyerekekről az óvónők, és a tanítónők kitöltöttek egy adatlapot is, amelynek segítségével fel tudtam térképezni a családi háttér több mutatóját. ( Az adatlap kitöltése természetesen önkéntes alapon történt.) A kérdések a következők voltak pl. Az apa iskolázottsága, az anya iskolázottsága, anyagi szempontból hátrányos helyzetű a gyerek, rendezetten érkezik-e a gyerek az óvodába, iskolába, járnak-e a szülők szülői értekezletre, partnerek-e a szülők a gyerekkel kapcsolatos problémák megoldásában? , Stb.
Megvizsgáltam a háttérváltozók és a készségek fejlettsége közötti kapcsolatot is. A szülők iskolai végzettségének, a hátrányos helyzetnek a szerepét korábban már részletesen elemeztem, ezek gyenge-közepes (0,3-0,4) erősségű korrelációban állnak az elemi alapkészségek fejlettségével. A vizsgált változók közül a gyerekkel folytatott otthoni interakció befolyásolja leginkább a készségek fejlettségét: az otthoni mese, beszélgetés, játék gyakorisága, ezeket 0,4-0,5 körüli korreláció jellemzi. A készségek fejlettsége szempontjából szignifikáns szerepe van annak is, hogy milyen mértékű érdeklődést, törődést mutatnak a szülők gyerekük óvodáztatása, iskoláztatottsága iránt.
A háttérváltozók és a készségek fejlődésének összefüggése
|
|---|
15.sz.táblázat Forrás Saját adatok alapján
Ezen időszak alatt három alkalommal mértük a kollégáimmal a készségek fejlettségét. Mind a három alkalommal közel azonos mértékű összefüggést tapasztaltam a háttérváltozók és a készségek fejlettsége között. Ez azt jelzi, hogy a fejlesztés és a beavatkozás nem csökkentette a családi háttér szerepét, vagyis a családi háttér a fejlesztések, foglalkozások mellett is megőrizte jelentőségét (15.sz.táblázat).
A háttérváltozók egymással is szoros kapcsolatban állnak. A gyerekek közötti különbségek több mint feléért (53 százalék) az első fejlettségi szintje felelős, amely a készségek fejlődésének korábban már elemzett időbeli stabilitására utal. Nyilvánvaló azonban, hogy ebben már jelentős szerepe van a családi háttérnek, hiszen főként annak hatására formálódott a készségfejlődés óvodáskorban a mérések kezdetén. Emellett a mért időszak végén mérhető fejlettséget 6 százalékban magyarázza a szülők iskolai végzettsége, 5 százalékban pedig az anyagi szempontból hátrányos helyzet. A további tényezőknek nem volt lényegi szerepük, mert az említett három háttértényező közvetítette a többi hatását is. A három háttérváltozó 64 százalékban magyarázza a készségfejlettségben kimutatott egyéni különbségeket, több mint 30 százalékban egyéb, ismeretlen hatások húzódnak a háttérben.