Ebben a rövid konklúzióban a mérési eredményeket befolyásoló háttér elemeket , háttér változókat, mint a hátrányos helyzet, szülői háttér, szülők iskolai végzettsége, foglalom össze. Az intézményünkbe járó gyermekek nem csupán számadatokat, teljesítményt mutató lények, akik eredményeket produkálnak és tanulnak, hanem gyermekek, akik családokból érkeznek, különböző háttérrel és hátrányokkal küszködve . A dolgozatomban is jól látható, hogy az iskolai teljesítményt erősen befolyásolja a szülők szocio- kulturális helyzete.
A kutatási eredmények teljes összegzését a személyes szint, az egyéni differenciált fejlesztés meg jelenítése után, a dolgozat végén fogom kibontani .
A három tanév során mért eredmények alapján bizonyítottnak látom, hogy kisiskoláskorban a különböző fejlesztő terápiák hatására az elemi alapkészségek játékos módszerekkel eredményesen fejleszthetőek. Az előzőekben bemutatott táblázatok alapján jól láthatóak, hogy a VSH iskola mintájába tartozó gyermekek fejlettségi szintje a differenciált fejlesztő eljárások alkalmazásának hatására minden készségterületen meghaladja az országos átlagot. A hat elemi alapkészség (számolás, írásmozgás-koordináció, beszédhanghallás, következtetés, relációszókincs, szocialitás) számottevően fejlődött a 2007/2008 tanévtől - 2009/2010- ig terjedő időszak alatt (Lásd a mellékletben az egyéni mérési eredmények) . A gyerekek hátrányos helyzetéből adódó készségelmaradást jelentős mértékben kompenzálni tudtuk. Eredményeink szerint a mérésben részt vevő gyerekek készségeinek fejlettsége nagycsoport és első osztály végén szignifikánsan meghaladja az országos átlagot, jóllehet hátrányos családi helyzetük alapján a készségek fejlettségének elmaradását várhatnánk. A szülők iskolai végzettsége alapján végzett elemzések azt mutatják, hogy a vizsgálatban részt vevő gyerekek nagycsoport végén mért készségfejlettsége szignifikánsan meghaladja az első osztályos novemberi országos átlagokat is.
Az intézményünkben A DIFER- teszt használatával, illetve a mérési eredmények értékelése után használt differenciált oktatásnak, fejlesztéseknek köszönhetően 33% - al tudtuk növelni azoknak a gyerekek számát,akik optimális szintet teljesítenek, illetve jó alapokat szereztek az iskolai olvasás , írás, számolás elsajátításához szükséges alapfunkciók tekintetében. A hátrányos helyzetből adódó fejlettségbeli elmaradottságot nagy mértékben befolyásolja a családok anyagi helyzete, az anya iskolai végzettsége és a családi háttér, főként a szülők motivációja, érdeklődése a gyermek- az intézmény felé.
A fejlesztőprogramot az óvodapedagógusok, tanítók és a szülők is pozitívan értékelték. A legnagyobb örömöt azonban azok a percek jelentették számomra és a kollégáim számára is,- akik segítségemre voltak a szakdolgozatom megírásához szükséges teszt felvételében és a fejlesztési eljárásokban - amikor a fejlesztő munka során láttuk, milyen lelkesedéssel vesznek részt a gyerekek a játékokban, fejlesztő terápiákon, milyen élményeket élnek át ennek kapcsán.
Méréseim eredményeit összegezve azt tapasztalom, hogy játékos készségfejlesztéssel jelentős mértékben csökkenthető a hátrányos helyzetből adódó, illetve tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink elmaradása, megteremthetőek a sikeres iskolakezdés feltételei, továbbiakban pedig a pozitív iskolai előrehaladás alapfeltételeként, a megfelelő szintet elérve a készségek, képességek területén. Ezzel az eséllyel pedig javulhatnak a hátrányos társadalmi rétegek társadalmi beilleszkedésének lehetőségei, amelyet a tanulással lehetne kompenzálni a legjobban. Ezzel az a baj, hogy a,, tanulást”, a célzott fejlesztést és a differenciálást nem iskolás korban vagy a kötelező iskolakötelezettség kezdetén ( az óvoda nagy csoportjában) kellene kezdeni, hanem jóval előbb!