III.2.2. A tanulási nehézség fogalma

Már a tanulás fogalmának bemutatásából levonható az a következtetés, hogy a sikeres iskolai tevékenységhez a gyereknek sok belső feltétellel kell rendelkeznie. Ha nem jól tejesít a tanuló, az nemcsak trehányságából, nemtörődömségéből fakadhat, mélyebb gyökerei is lehetnek a kudarcnak. Körülbelül húsz éve kerültek az érdeklődés középpontjába ezek a mélyebb háttértényezők, s a tanulási zavar fogalmára sokféle elnevezés és különböző mélységű definíció született.

Az elnevezéseket szemügyre véve is sokféleség tapasztalható, nagyjából szinonim értelemben használják a következőket:

  1. specifikus tanulási zavar (specific learning disability);

  2. tanulási zavar (developmental disorder or disability);

  3. minimális agyi károsodás (minimal brain damage);

  4. minimális cerebrális diszfunkció (MCD);

  5. tanulási alkalmatlanság (learning disability);

  6. hiperaktivitási szindróma (hyperactivity syndroma);

  7. sajátos fejlődési elmaradottság;

  8. specifikus fejlődési zavar.

Ezek csak a leggyakrabban előforduló változatok, továbbiak is találhatók a tanulási nehézségek megjelölésére. Mit takarnak ezek a fogalmak, mi is a tanulási nehézség, amely sok gyereknek keseríti meg az életét már az iskolába lépéskor, és sokakat végigkísér az iskolai évek alatt?

Az alábbiakban néhány értelmezést mutatok be a tanulási nehézség fogalmának tisztázásához.

– „…a tanulási zavar az iskolai követelményelvnek való meg nem felelést jelenti, és a tanulási inkompetencia mértéke – a kortársakkal való összevetéssel – a fő bizonyíték a speciális tanulási probléma meglétéhez.” (Gaddes, 1980. 18. o.)[29]

– „…normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad az elsajátításban.” (Kósáné-Porkolábné- Kósáné -Ritoókné, 1984. 460. o.)[30]

– „A tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek tehát azok, akik általában korosztályuknál szerényebb szellemi képességekkel rendelkeznek. A tény, hogy nem tudnak a társak többségével azonos szinten teljesíteni, az iskola előtti, alatti, és az állás- és pályakeresés éveiben teljesítményük minden területét áthatja.” (Montgomery, 1990. 23. o.)[31]

– „Tanulási zavarnak, illetve specifikus tanulási zavarnak tekintjük az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre, sajátos kognitív tünet együttessel. Ezek a részképességzavarok alapvetően nehezítik az iskolai tanulás során az olvasás, írás és/vagy matematika elsajátítását. A teljesítményzavarok gyakran másodlagos neurotizációhoz vezetnek. A tanulási zavar a legkorábbi időszakban alakul ki, és tünetei a felnőttkorban is fellelhetők.” (Zsoldos-Sarkadi, 1991. 4. o.)[32]

– „A tanulási nehézségekkel rendelkező tanulók – akik valamilyen oknál fogva elmaradtak a tanulásban, de rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, a tanulmányi teljesítmény emelhető.” (Porkolábné - Gergencsik, 1989. 126. o.)

E néhány idézet jelzi, hogy mit is jelent a tanulási zavar, nehézség az iskolai munkában, azonban tovább kell lépnünk, s a háttérelemeket alaposabban szemügyre kell vennünk. Ehhez nyújtanak kapaszkodót azok a kutatások, amelyek mélyebben vizsgálták e problémakört.



[29] Gaddes, W. H., 1985.: A tanulási zavarok előfordulásának felmérése és etimológiája. In: Szemelvények a tanulási zavarok köréből. Szerk. Torda Ágnes. Tankönyvkiadó, Budapest. (1992)

        25.Kósáné – Porkolábné – Ritoókné: Neveléslélektani vizsgálatok. Tankönyvkiadó, Budapest. (1984)

[30]

[31]  Montgomery, D.,: Children with Learning Difficulties. Cassel, Nichols Publishing. (1990)

[32] Zsoldos M. – Sarkadi K. (szerk.): Szűrőeljárás óvodáskorban specifikus tanulási zavar lehetőségeinek vizsgálatára: MSSST Meeting Street School szűrőteszt. Budapest (1991)