Az iskolai kudarcok létrejöttében a nyelvi nehézségek mellett egyre inkább a matematikai teljesítménygyengeség játszik szerepet. A diszkalkulia részképesség zavar amely a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének nehézsége.^[35]

Az elsődleges okok

A háttérben általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem.

A másodlagos számolási zavarok

Ezek pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stressz hatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Ha a hibázást és a helytelen választ az osztály magatartása és a tanár személye szégyellnivalónak és megalázónak ítéli, máris nyitva áll az ajtó a másodlagos számolási gyengeséghez.

Felismerése

A számok leírásánál előforduló hibák a tükörírás, számfelcserélések, helyiérték-zavarok, alakfelismerés, formamásolás, figura-háttér felismerés zavarai, szöveges feladat matematika nyelvére átfordítása.

A matematikai olvasásnál téri számfelcserélések, tükörolvasás, figyelemzavarral, kifáradással összefüggő olvasáshibák, a matematikai szókincs fejletlensége figyelhető meg.

Emlékezeti problémák miatt az ábrák hasonulhatnak, nagysághibák ejtése, téri irányok, helyzethibák, kihagyások, sorrendhibák jelenhetnek meg. Felületes, szelektív a szövegészlelés, amikor a pedagógus elmondja a példát, nem tudja megjegyezni a gyermek a szöveges feladatok adatait.

A gondolkodási folyamatok sérülése általában együtt jár nyelvfejlődési problémákkal is. A diszlexiás gyerekek többnyire számolásgyengeséggel is küszködnek.

Nehéz a matematikai fogalomalkotás, a megoldási módok alkalmazása. Gyengén fejlett az elemző-összehasonlító képesség, elmaradott az ítéletalkotás, következtetés, indokolni tudás.

Ezek a zavarok nagy hatással vannak a matematikai problémamegoldó gondolkodásra.