Első sorban azért ezekre a gyermekekre esett a választásom, mert bármely általános iskolában ott ülhetnek a padokban azon gyermekek, ,,esetek”, akikről a szakdolgozatomban írok, csak a tanító nem tudja mi a rosszul teljesítő, rosszalkodó gyermek alap problémájának oka, hol van, mi a hiba háttere.

A VSH iskolában tanuló gyerekek közül olyan eseteket emeltem ki, akiknél jól szemléltethető a fejlődésbeli elmaradás valamely területen, amelyet DIFER- mérőeszközzel végrehajtott mérés is jól illusztrál. Az első négy gyermeknél az elvárt szint alatti teljesítmény mutat a mérési index. (Lásd. Melléklet a DIFER – teszt egyéni mérési eredmények 2007/2008 és a 2008/2009 mérések 1.2.3.4. sz. tanuló, írásmozgás koordináció 2007/2008 és a 2008/2009 mérés 1.2.3.4.sz.tanuló, családrajz 2007/2008 és a 2008/2009 mérés 1.2.3.4. sz.tanuló.) A négy gyermeknél eltérő okok miatt történt a zavar az iskolai teljesítményben, ezért számukra nem csak az egyéni fejlesztés, hanem a tanórákba beépített differenciált feladatok hozták meg a fejlődés eredményességét. A mérések kiértékelése után, további vizsgálatokon estek át a tanulók a TKVSZRB-nél, minden gyermek esetében szakértői vélemény is alátámasztja a vizsgálataim eredményét. A gyermekek a következő területeken rendelkeznek BNO ( Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kóddal:F.81 diszlexia, F.81.1diszgráfia, F.81.2 diszkalkulia, ,F.70 tanulásban akadályozottság,F.80.9 súlyos akadályozott beszédfejlődés. ). Ezen kívül két gyermek esetével kívánom bemutatni a készségek pozitív fejlettségét, amely a tehetséggondozás felé vezető út első lépése is lehet (Lásd a mellékletben 2007/2008 és a 2008/2009 mérések 5.6. sz. tanuló, gyermek rajzok az 5.6. sz gyermek ). Minden tanuló esetében láthatóak a fejlesztés eredményei a hét alapkészség területén, illetve a családrajzok is szemléletesen tükrözik a gyermekek fejlődésmenetét.