V.1. A tehetséggondozás

A tehetséggondozásról ebben a témában nagyon sokszor el szoktak feledkezni, mivel a tanulási nehézség, illetve fogyatékosság esetén kiemelt szerepet a gyermekek egyéni fejlesztése, differenciált eljárások és az egészségügyi vagy pedagógiai célú habilitatív- rehabilitatív eljárásai az szerepelnek az első helyen. Pedig ezek a gyermekek is lehetnek valamely területen tehetségesek. Ezért fontosnak tartom a tehetség meghatározását is.

A tehetséggondozás a tehetség meghatározását, a tehetség felismerést és a tehetségfejlesztés magában foglaló pszichológia, pedagógiai tevékenység, Tárgya, tág értelemben a tehetség kibontakozása, melybe beleértjük a tehetség fogalmának meghatározását, a tehetség felismerést , azoknak a tulajdonságköröknek a meghatározását, melyek a tehetséget alkotják, valamint a tehetségfejlesztést, a tehetséges tanulók iskolai és iskolán kívüli nevelését, képzését ,az életpályájukról való gondoskodást , a tehetségek védelmét, és az oktatás –irányításra, pedagógus - képzésre , szülők orientálására háruló következményeket .(Pedagógiai Lexikon)[36]

A tehetséggondozás univerzális pedagógiai feladat, amely minden (majdnem minden) gyermekre, serdülőre és fiatalra irányul. Nem a tehetség kiválasztása és különleges módszerekkel való óvása a probléma, hanem annak megtalálása és fejlesztése. Ez a pedagógia nem csak a teljesítményre figyel (vagy elsősorban nem arra figyel), hanem a feltételezett képességekre és személyiségvonásokra, vagyis a teljesítmény előzményeire.

A modern tehetséggondozás optimális környezete a jó család és a jó tömegnevelés intézményei: az óvodák, az iskolák, az egyetemek, az első munkahelyek. Ez a felsorolás azt is sugallja, hogy bár a tehetségnevelés elsőként pedagógiai és pszichológiai feladat, ám egyre fokozódóan társadalmi feladattá válik. Ebben a felfogásmódban a tehetségkutatás és a tehetséggondozás széles értelemben vett társadalmi szükséglet. A tehetség fogalmát nagyon szegényíti, ha azt ritka természeti kincsnek tételezzük, mint ahogy az a politikai retorikában és a köznapi beszédben sokszor elhangzik.(Báthory Z)[37]



[37]  Báthory Zoltán: A tehetség globalitása – a Magyar Tehetséggondozó Társaságról Magyar Tudomány 2002/10.sz 1370.o.