A pedagógiai kutatás leírásakor ki kell térnünk a nem tudományos jellegű befolyásoló követelményekre is. Már a kutatás megtervezésekor alapvető elv az etikai szempontok érvényesítése. Az etikai kérdések sok esetben összefonódnak politikai megítélésekkel. Ugyanakkor különbség tehető az etikai és politikai meggyőződések között.
Ez az alfejezet a kutatók körében elfogadott – a „helyes” ismeretszerzésre vonatkozó – alapvető megállapodásokról ad áttekintést.
A kutató a szakma, a tudóstársadalom ellen etikai vétségeket követhet el. Ezek leggyakrabban a kutatási beszámolókkal, főleg az adatok felvételével és elemzésével és kapcsolatosak.
A következő legfontosabb, jellemző vétségeket emeljük ki:
Más szellemi termékének az eltulajdonítása (például más gondolatainak hivatkozás nélküli átvétele, közös kutatás kisajátítása).
A kutatásra fordítandó összegek nem megfelelő kezelése, kutatási tervek indokolatlan módosítása, nem megfelelő kutatási módszer megválasztása pusztán pályázati pénzek elnyerése érdekében.
A kutatás korlátainak és általánosíthatóságának, a kutatási módszerek gyengéinek, a technikai hiányosságoknak, az alkalmazott eszközök gyenge megbízhatóságának, bármilyen felismert hibának az elfedése.
Az elemzéssel bárminemű kapcsolatban álló negatív eredmények elhallgatása.
A kutatási adatok meghamisítása, torzított értelmezése.
A kutatási adatok félreértelmezhetőségének az elősegítése.
El nem végzett kutatás adatainak az „előállítása”.
Az etikai kérdések másik csoportja a pedagógiai kutatások szereplőivel, kiemelten a pedagógusokkal és a gyerekekkel szemben merül fel. A következő központi alapelvek betartása nagyon fontos.
A kutatásban való részvétel önkéntes, senkit sem szabad kényszerítéssel bevonni. Esetenként a kutató nem fedheti fel, hogy tudományos megfigyelést végez (ha ezzel a folyamatot befolyásolná). Ekkor az alanyok nem dönthetnek szabadon. Amennyiben ez a normaszegés indokolható, akkor a többi etikai norma fokozott betartásával kell védeni az ártalmaktól a résztvevőket, valamint növelni a biztonságukat.
A résztvevőket minden tekintetben védeni kell, ne érje őket bántalom vagy kár, a kockázatot és a hátrányokat minimálisra kell csökkenteni.
Törekedni kell a személyes érdekek és jogok, a személyazonosság védelmére, a névtelenség és a titkosság megoldására.
A résztvevők megtévesztését kerülni kell. Amennyiben a kísérlet elvégzéséhez a megtévesztés szükséges, a kísérletei személyekkel a történteket tisztázó üléseken meg kell beszélni.
A résztvevők idejével gondos tervezéssel takarékoskodni kell.
Noha az etikai és a politika meggyőződés rendszerint összefonódik, különbségként említhető, hogy a pedagógiai kutatások etikája – miként láttuk – inkább az alkalmazott módszerekre vonatkozik, míg a politikai megítélés többnyire a kutatás tárgyát, az eredmények használhatóságát veszi alapul. Általánosan elfogadott, hogy a tudomány politikai kérdésekben semleges lehet, miközben a tudósok nem. Mindeközben az etikai kódexekhez mérhető formalizált politikai magatartáskódexek, normagyűjtemények, amelyben a kutatók megegyezhetnének, nem léteznek. Egy azonban biztos, a kutató politikai beállítottsága nem gátolhatja, hamisan nem befolyásolhatja a kutatói tevékenységet.
A képet tovább bonyolítja, hogy vannak kutatók, akik szerint a kutatás a társadalmi cselekvés és változás eszközeként funkcionál. Valóban, sok kutatás nem csak a tudományos közösség tagjainak politikai meggyőződésére hathat ki. A kutatás gyakorlatában még számos egyéb probléma is felmerülhet, ráadásul a problémahelyzetek kezelése a különböző normák érvényesítésekor váratlan nehézségekre vezethet, hiszen az általános szabályok követése gyakorta nem ellentmondásmentes.
Milyen kockázati tényezők jöhetnek szóba egy pedagógiai kutatás résztvevői számára?
Milyen jogi kérdések merülhetnek fel egy pedagógiai kutatással kapcsolatban?
Hogyan lehet takarékoskodni a pedagógia vizsgálatban résztvevők idejével?
Hogyan lehet őszinte kapcsolatot kialakítani a résztvevőkkel?
Mondjon példákat, milyen formái lehetnek más szellemi termékének az elsajátításának!
Mondjon példát a szakértelem hiányából fakadó torzításra!
Keressen egy empirikus kutatási beszámolót egy folyóiratban, majd elemezze azt etikai és politikai szempontok alapján!
Milyen etikai kérdések merülhetnek fel egy kérdőíves vizsgálatban?
Milyen politikai tényezők befolyásolhatják egy kutatási tervezet elkészítését?
Milyen következményei lehetnek egy pedagógiai kutatás negatív eredményeinek elhallgatásából?
Mondjon példát arra, amikor egy pedagógiai kísérlet résztvevői úgy vélhetik, megtévesztették őket!