Tartalom
A pedagógiai kutatás megtervezésekor félreérthetetlenül meg kell határoznunk, milyen célból kiket vagy miket, mikor és hogyan kívánunk vizsgálni. Mivel a kutatás minden eleme szorosan összefügg egymással, a kutatás célja, a kutatási probléma kiválasztása és meghatározása lényegében determinálja a kutatás további tényezőit. Következőleg a kutatás megkezdése előtt ezeket a kérdéseket gondosan tisztázni kell. Erről szól a kutatási terv.
A 2. fejezet általános bevezetést nyújt a pedagógiai kutatás megtervezéséhez.
A témaválasztás különös figyelmet érdemel, hiszen a kutatási probléma minősége az egész kutatás színvonalát előrevetíti. Kutatási problémát választhatunk a pedagógiai gyakorlatból, de a pedagógiai szakirodalom – kutatásra nyitva hagyott vagy felvetett – kérdéseinek a megválaszolására is vállalkozhatunk.
Ez az alfejezet a kutatási problémák felderítéséről, egyben a szakirodalmi áttekintés alapvető követelményeiről szól.
A pedagógiai kutatások célja a pedagógiai tevékenység eredményességének a növelése új ismeretek feltárásával, az ismeretrendszer pontosításával és elmélyítésével. A kutatási célok az oktatás-nevelés során érvényesülő összefüggések, törvényszerűségek felismerésével, az elméleti ismeretek fejlesztésével valósíthatók meg. Fontosabb célok:
Adott tudományág, terület fejlesztése.
Gyakorlati vagy elméleti problémák megoldása.
Felkészültség (tudományos munkára való alkalmasság) bizonyítása dolgozattal (értekezéssel).
A pedagógiai kutatások tárgyát a nevelés valósága képezi, amely a következős alapvető összefüggéseket érinti:
A pedagógus és a nevelendő közti kölcsönös folyamat, a kétoldalú befolyásolás.
A nevelési és oktatási célok szerinti tartalmak közvetítése a kölcsönös kapcsolatban.
A nevelést és oktatást befolyásoló tényezők, a környezet szerepe.
A kutatási célok megvalósítása mindig problémák megoldásának sorozatából áll. Ami a téma megközelítését illeti, a problémák kijelölhetők egy témakör szakirodalmából, de a gyakorlatban felmerülő problémás helyzetek megoldásához is kereshető releváns téma.
Végül kiemeljük, hogy vizsgálni kell azokat a jelenségeket is, amelyek nem azonnal és nem közvetlenül növelik a pedagógiai hatásfokot.
A kutatási témához kapcsolódó tájékozódás alapvető eleme a releváns szakirodalom alapos megismerése. Noha a téma meghatározása már feltételez némi szakirodalmi tájékozottságot, az előzetes tájékozódás kiemelt feladata a fogalmi keretek tisztázása, az elfogadott elméleti modellek és a korábbi legfontosabb kutatási eredmények megismerése.
A releváns szakirodalom feltárásának és elemzésének kiemelt céljai:
A kutatási probléma szűkítése, pontosabb körülhatárolása, a kutatás feladatainak meghatározása és követése, hipotézisek felállítása.
Megfelelő kutatási módszerek és eszközök kiválasztása, esetleges fejlesztési lehetőségek keresése.
A szükségtelen ismétlődések elkerülése.
A kutatási eredmények megfelelő értelmezése, más kutatásokhoz való illesztése.
Már a kezdeti szakaszban törekednünk kell minden lényeges ismeret áttekintésére, a viszonylagos teljességre. Ugyanakkor a források érvényességét és megbízhatóságát is tekintetbe kell vennünk. A mutatkozó ellentmondások, eltérő eredmények okait mindvégig igyekezzünk feltárni és gondosan megvizsgálni. A témára nézve teremtsünk szintézist.
A szakirodalom feltárásának forrásai:
Előzetes források: a katalógusok (a betűrendes és a szakkatalógus, a folyóirat-katalógus, a sorozati katalógus, adott könyvtár külön gyűjteményének vagy speciális szolgáltatásainak a katalógusa), a referáló folyóiratok és a bibliográfiák.
Elsődleges forrásoknak nevezzük a különféle kutatási eredményeket első kézből bemutató kutatási beszámolókat, folyóiratcikkeket, disszertációkat, valamint monográfiákat.
Másodlagos források az elsődleges források alapján készített – az adott témáról áttekinthetőbb képet nyújtó – összefoglalások, elemzések: lexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, tankönyvek, jegyzetek, tanulmánykötetek, cikkek.
Újabb kérdés, hogy milyen sorrendben, milyen technikákkal célszerű a forrásokat megközelíteni és feldolgozni. Gyakorlatias a legújabb és a legátfogóbb irodalmakkal kezdeni, mert ezek segítik legjobban a struktúra meglátását, más tanulmányok megtalálását.
A szakirodalmi tájékozódás optimális keresési technikája például a következő lehet:
A kutatási téma körülhatárolása után néhány friss, releváns másodlagos forrás átnézésével pontosítjuk, meghatározzuk a kutatás problémáját. Ismerjük meg az alapvető terminusokat, kulcsfogalmakat.
A jelentősebb referáló folyóiratok legújabb számainak segítségével a probléma tovább finomítható, további kulcsfogalmak ismerhetők meg.
A legfontosabb kulcsfogalmak listázhatók, s segítségükkel – az irodalom gazdagságától függően – néhány évre visszamenőleg (például a referáló folyóiratokból) elsődleges forrásokat gyűjthetünk.
A gyorsaságot növeli, ha először a tanulmányok összefoglalóját, rezüméjét olvassuk el, hogy az esetleg tévesen kikeresett írásokat kiszűrjük.
Az olvasott tanulmányok feldolgozását megfelelő jegyzetkészítési technikákkal segíthetjük. A jegyzetelés alapvető követelményei a pontosság, a visszakereshetőség, valamint az időtakarékosság (a nem produktív adminisztrálás idejének a csökkentése).
A jegyzetelés két fő formája különíthető el:
A naplózó kivonatolás során a szükséges feljegyzéseket egy füzetben egymást követően rögzítjük. A fontos gondolatokat, fogalmakat kiemeljük (aláhúzással, listázással, színekkel). Alkalmazása akkor javasolt, ha a jegyzetanyagot egyetlen célra (például előadás, dolgozat) kívánjuk felhasználni, és legfeljebb néhány, lényegében azonos struktúrájú mű feldolgozása elég.
A cédulázás esetében az irodalom egy-egy gondolati egységét, egyes művek bibliográfiai adatait külön cédulákra írjuk. Ez a forma megoldást jelent, ha hosszabb távon, különböző célokra, több műből származó információkat kívánunk eltérő struktúrákba rendezni.
A jegyzetelés széles skálán mozoghat a passzív másolástól az átfogalmazásig. Kezdetben – kevesebb ismeret birtokában – ajánlott az eredeti gondolatok teljes leírása, szó szerinti másolása, de később mindinkább elegendő lehet a lényeg kiemelése.
A kutatási beszámolókban lényeges annak megmutatása, hogyan illeszkedik mások munkáihoz saját tanulmányunk. A tudományos pontosság tehát idézetek alkalmazását igényli. Ekkor azonban központi kérdés: ki (hol és mikor) pontosan mit is mondott. Az irodalmi hivatkozásoknak szigorú formai követelményei is vannak. A plagizálás, mások szavainak és gondolatainak sajátként történő közlése elfogadhatatlan.
Adott szöveg szó szerinti átvételét csak idézetként, idézőjelben és hivatkozással tehetjük. A hivatkozásnak egyértelműen és világosan kell tartalmaznia az idézet forrását. Ugyanez érvényes a kivonatra, a parafrázisra, ahol mások gondolatait átfogalmazva, más szavakkal ismétlik meg. Amikor parafrázis lényegesen rövidebb, mint az eredeti szöveg, vagy amikor úgy írjuk, hogy az eredeti nincs is előttünk, akkor azt többnyire nem tekintik plágiumnak.
Végül megjegyezzük, hogy általában nem szoktak hivatkozni közismert, általánosan elfogadott tényekre, tankönyvi ismeretekre, viszonylag közkinccsé vált – nem feltétlenül adott személyekhez köthető – gondolatokra. Ám ezekben az esetekben is, ha kétség merül fel bennünk, a bonyodalmak elkerülése érdekében mindig tanácsos hivatkozni.
Természetesen előfordulhat az is, hogy valaki arra a gondolatra juthat, amit már más leírt.
Mondjon példát olyan témára, amely az adott tudományág, terület fejlesztéséhez járult hozzá!
Mondjon példát olyan kutatási témára, amely gyakorlati probléma megoldására irányul!
Keressen folyóiratokból olyan kutatási beszámolót, amelynek a témája a környezet szerepe!
Mit tekinthetünk egy kutatási téma releváns irodalmának?
Milyen előnyei vannak a szakirodalmi áttekintésnek?
A szakirodalom feltárásának melyek a főbb lépései?
Ismertesse a fontosabb jegyzetkészítési technikákat! Melyek a jegyzetelés szabályai?
A másodlagos forrásoknak milyen fajtái ismeretesek?
Válasszon egy kutatási témát! Gondolja végig, hogy lehetne ehhez irodalmat gyűjteni!
Cédulázzon ki egy szabadon választott tanulmányt!
Keressen a világhálón hazai pedagógiai kutatásokat, amelyek a metakogníció elméleteivel kapcsolatosak!
Mikor célszerű a naplózó kivonatolás?