A tantárgy tanításának kezdetén, a nyúltenyésztés története, gazdasági jelentősége témakör feldolgozása történik ebben a szervezeti formában. A bevezető óra tartása indokolt, ha az osztályban egy tárgyat először kezdünk tanítani. Néhány kérdés feltételével jól motiválhatjuk a tanulókat:
Soroljanak fel olyan országokat, ahol tiltott valamilyen hús fogyasztása! (Itt biztos, hogy India, a zsidók, valamint az arabok jutnak eszükbe. Sokan nem is gondolnák, hogy a zsidó és a hindu valláson kívül, ami még ma is tiltja, korábban a japánoknak is tilos volt a nyúl, és egyáltalán, minden négylábú fogyasztása.)
Melyik az az ország, ahol a legnagyobb gondot okozza a vadnyulak nagy mértékű elszaporodása? (Az olvasottabb tanulóknak valószínűleg az eszébe jut, hogy Ausztráliában a nyulak kártétele ellen egy, az egész országot átszelő kerítésrendszerrel védekeznek.)
Hogyan terjedhetett el a nyúl olyan földrészeken is, ahol korábban bizonyítottan nem volt őshonos? (Itt lehet utalni a nagy felfedezésekre, és arra, hogy egy-egy hosszabb hajóútra a tengerészek nem vihettek magukkal elegendő élelmiszer). Ide kapcsolódhat a következő kérdés is:
Miért telepítették régen a hajósok a nyulat a főbb hajózási útvonalak mellé?
Kik voltak azok, akik először foglalkoztak a nyúl háziasításával? (Amikor a háziasításról beszélünk, megemlíthetjük azt is, hogy a kolostorokban böjtkor engedélyezték a nyúlhús fogyasztását, mert azt a haléval egyenértékűnek tartották)
Szerintük, mikor lendült fel a nyúlhús fogyasztása? (Ehhez jó alapot nyújt az, hogy a történelem órán tanultak az első és a második világháború után fellépő éhínségről, és az élelmezési problémákról.)
Ha a motiváció felkeltette a diákok érdeklődését, át kell térnünk az új anyag tárgyalására. A rendszertani besorolásnál szót ejthetünk arról, hogy a nyúl, és az őse, a mezei nyúl mennyiben különbözik az üregi nyúltól. Megemlíthetjük a kromoszómaszámbeli eltéréseket, a testalkatot, a viselkedésbeli másságot, a vemhességi időt, valamint az újszülöttek fejlettségében megmutatkozó eltéréseket. Mindezek után beszélnünk kell a hasznosítási formáiról, nem elhanyagolva azt a tényt sem, hogy manapság egyre többen tartják őket otthon, társállatként. Fontos, hogy megismerjék, mi mindenre használhatjuk fel a nyulat, és nem csak a húsa, és a prémje miatt jelentős, hanem az a tény is fontos, hogy nagyon szapora, és ez elősegíti, hogy a kutatásokban modellállatként alkalmazzuk. A múltbéli és a jelenlegi gazdasági helyzetünk pontos megismertetésére kell azonban nagyobb figyelmet fordítanunk. Szót ejthetünk a kínaiak gyapjútermeléséről, és ennek hazánk gazdaságára gyakorolt hatásáról. Ki kell térnünk a kistermelők, és a vágóhidak helyzetére (ez utóbbiak felvásárlói, illetve integrátori szerepére), a fejlesztés lehetőségeire.
Megerősítésként egyre több iskolában alkalmazzák a tanárok azt a módszert, hogy az óra végén ahelyett, hogy még egyszer elismételtetnék a tanulókkal az anyagot, inkább olyan kérdéseket tesznek fel nekik, amelyek gondolkodtatóak, de az óra tananyagához kapcsolódnak. Például:
Fogyasztanak-e otthon nyúlhúst?
Ha nem, miért nem?
Esetleg nem ismerik? Miért nem?
Tartanak-e otthon nyulat? Ha igen, saját fogyasztásra, vagy leadásra nevelik őket? Hogy ítélik meg, mennyire kifizetődő manapság ezzel foglalkozni?
A kötelező tanuláson kívül fel lehet adni olyan feladatot, mi egy kis kutatást igényel, de ha alaposan végzik el, jó jegyet kaphatnak. Ilyen például:
Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy másokkal jobban megismertessük a nyúlhúst?
Készüljön fel valaki a domesztikáció történetéből!
Keressenek régebbi korokból olyan recepteket, amelyben nyúl szerepelt!
Esetleg olyan feladatot is ki lehet adni, amit csak az összefoglaló órán kell bemutatni, és addig, ahogy a tudásuk bővül, azt is folyamatosan bővíteni tudják. Például: Válasszanak egy teleptípust, amit képzeletben, illetve papíron is meg kell valósítaniuk. Ez lehet kis- vagy nagyüzemi, háztáji, esetleg hobby, és ahogy gyarapszik az órák során a tudásuk, úgy tudják megválasztani, hogy milyen fajta nyulat tartanának, hogyan szaporítanák, hol tartanák, mivel takarmányoznák, függetlenül attól, hogy szaporító vagy hízó állományt akarnak, esetleg egy vadaspark részletét dolgoznák ki. Fontos azonban, hogy előre kell tudnunk, kik vállalták, és ha vállalták, akkor végig is kell csinálniuk a feladatot. Az összefoglaló órán előadhatják a tervezetüket, és ezzel kiválthatják a felelet jegyüket. Dolgozhatnak párokban is, mert a csapatmunka általában jobb eredményeket produkál. Egy-egy ilyen telep tervezetének végighallgatása ismétlésnek is jó, és szórakoztató is egyben. A többi tanuló elmondhatja véleményét, és ha jól indokol, akkor azokat is lehet értékelni. Vigyázni kell azonban a személyes vélemény szabadságára, és hogy ne bántsák meg egymást.