A nyúltenyésztés oktatásában az órák többsége ebben a szervezeti formában valósul meg. Ez az óratípus tudja biztosítani a folyamatos előrehaladást a tananyagban, ugyanakkor biztosítja az új ismeretek alapjául szolgáló régi ismeretanyag folyamatos ellenőrzését, az ismeretek megszilárdítását és alkalmazását (Dr. Tompa Károly, Állattenyésztéstanítás módszertana).
A tantárgy tanítása során 9 témakörben 10 kombinált óra keretében dolgozhatjuk fel a tananyagot. Ezek a következők:
A nyúl biológiai sajátosságai (1 óra)
Nyúlfajták (1 óra)
Szaporítás és nevelés (2 óra)
Szaporodásbiológiai ismeretek
Fedeztetés, fialás, elválasztás
Tenyésztési tudnivalók (1 óra)
Minőségi tulajdonságok
Mennyiségi (értékmérő) tulajdonságok
Tenyészkiválasztás (1 óra)
Tenyésztési eljárások (2 óra)
Fajtatiszta tenyésztés
Keresztezés
Tartás, takarmányozás (1 óra)
Állategészségügy, állati jólét (1 óra)
A kombinált óratípust a szaporodásbiológiai ismeretek témán keresztül mutatom be.
Az órát ellenőrzéssel kell kezdeni, esetleg, ha valaki vállalt kiselőadást, akkor annak meghallgatásával és értékelésével. Motiváció során utalhatunk azokra az ismeretekre, amiket a tanulóink az anatómiaóra keretében sajátítottak el:
Mit tanultak a nyúlról anatómiaórán?
Mit jelent az, hogy passzív immunitás? (Ez jó lehetőség arra, hogy megtudjuk, mik azok a pontok az óravázlatunkban, amikre részletesebben kell kitérnünk, és melyek azok, amiket csak meg kell említeni. Pl.: passzív immunitás, spontán ovuláció hiánya, stb.)
Az új ismeretek leadása során nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy a szaporodásbiológiai jellemzőket megértsék, hiszen később ezekre utalhatunk, amikor a különböző szaporítási módszerekről lesz szó. Fontos a biostimuláció (fény, flushing) jelentőségét hangsúlyoznunk, hisz az utóbbi években egyre nagyobb teret hódított magának. Az anatómiai sajátosságokat jól lehet szemléltetni különféle ábrákkal. Utalhatunk a mostanság folyó kísérletekre, amelyek az anyanyulak szoptatási szokásait vizsgálja. Érdekességként megemlíthetjük a Fibonacci-féle számsort is, amelyet egy, a középkorban élt matematikus alkotott meg, és a számok növekedését a nyulak szaporaságával modellezte.
A megerősítés során olyan kérdésekkel késztethetjük gondolkodásra a tanulókat, amelyekkel más, már korábban tanult állatfajokhoz hasonlíttatjuk a nyulat.
Melyik állatfajban használnak még biostimulációt? (Itt a juhtenyésztésben tanultak biztos az eszükbe fognak jutni, hisz ott nagy hangsúlyt fektetnek a flushingra.)
Melyik az az állatfaj, ahol a nyúlhoz hasonlóan nincs spontán ovuláció?
Miért előnyös a gyors involúció?
Milyen hormonok vesznek részt az involúcióban?
A házi feladat mellett lehet kiselőadást vállalni, pl.: az embrió-transzplantáció lehetőségeiről, a passzív immunitás jelentőségéről, stb. Itt az Internet, és a különféle hazai és külföldi szaklapok nagy segítséget tudnak nyújtani.