9. fejezet - Az állattenyésztés (nyúltenyésztés) tantárgy tanításának tervezése, felkészülés a tanítási órára

Tartalom

A nyúltenyésztés tantárgy tanításának tárgyi és személyi feltételei
A nyúltenyésztés tantárgy tanításának szervezeti formái
Bevezető óra
Kombinált óra
Alkalmazói óra
Összefoglaló és értékelő óra

A tanóra és a tantárgy hatékony oktatásának alapvető feltétele az órák precíz tervezése és az azokra történő alapos felkészülés. Az óra tervezése, szisztematikus felépítése egyaránt segíti a tanár és a tanuló munkáját. A tervezés első lépése az óra céljának kitűzése. A célok kitűzését követően a megtanítandó ismeretek logikus felépítése következik. A tantárgyat bevezető órán a nyúltenyésztés történetéről és az ágazat gazdasági jelentőségéről van szó. A cél megértetni a diákokkal a tantárgy fontosságát. Az óra általános kérdésekkel kezdődik. Tartanak-e a környezetükben nyulat, fogyasztott már nyúlhúst, stb. Az órán ez tölti be a motiváció szerepét. Ezt követően a nyúltenyésztés történetének fontos momentumainak felvázolása történik. Itt lehetőség van a tantárgyhoz szorosan nem kapcsolódó tudományterületek bevonására is (történelem, irodalom, vallástörténet, régészet). A történeti áttekintés végén eljutunk napjainkig, ez vezet át minket az ágazat gazdasági jellemzőihez. Az óra lezárásaként a halottak alapján a tanulók fejtik ki a nyúltenyésztéssel kapcsolatos véleményüket.

Az óra megtervezésén túl nagyon fontos követelmény a tanár szakmai és pedagógiai felkészültsége. A tanárnak naprakésznek kell lennie az új kutatási eredmények területén. Ez csak állandó önképzéssel és a szakmai folyóiratok rendszeres tanulmányozásával érhető el. A felkészületlen tanár a tantárgy jelentéktelenségének érzetét kelti a tanulókban. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a hatékony oktató-, és nevelőmunkát, és rossz példát mutat a diákok számára. A sokirányúan tájékozott tanár viszont színesebbé, érdekesebbé tudja tenni az órát, így munkájának hatékonysága is fokozódik.

A folyamatos felkészülés része a szakkönyvek, szakmai folyóiratok, egyéb újságcikkek kijegyzetelése, a televízióban látott és a rádióban hallott a szakmával összefüggő érdekességek rögzítése. Nagyon fontos továbbá az órai anyag szemléltetését szolgáló eszközök előkészítése vagy beszerzése, az anyag jegyzetelhetőségét elősegítő táblavázlatok vagy írásvetítő fóliák elkészítése.

A folyamatos felkészülés mellett a tanárnak általános felkészülésre is szüksége van. Az általános felkészülés azt jelenti, hogy a tanárnak el kell készíteni a tantárgy következő évi tanmenetét. A tanmenet elkészítéséhez tanulmányoznia kell az általános tantervi utasításokat. A tanmeneten túl célszerű egy-egy téma tanításának tematikus tervét elkészíteni. A tematikus felkészülés során abból kell kiindulni, hogy a tanterv hány órát ad az egyes tárgykörök tanítására.

Az órára való felkészülés a tanóra anyagának tanulmányozásával kezdődik. Az órán alkalmazható szemléltető eszközök felmérése után az óra didaktikai feladatainak meghatározása történik. Ezek után az óra tervezett menetét, az alkalmazni kívánt eszközöket és módszereket óravázlatban rögzíteni kell. Az óravázlat segíti a tanárt abban, hogyan ossza be az idejét és abban is, hogy ne térjen el az óra menetétől.

A nyúltenyésztés tantárgy tanításának tárgyi és személyi feltételei

A nyúltenyésztés tantárgy során tanított ismeretek csak akkor realizálódnak jártasságokban, készségekben, képességekben, ha a valóság bemutatása mellett felhasználjuk mindazokat az eszközöket, segédanyagokat, amelyekkel a megismerés folyamatát egyszerűbbé és eredményesebbé tehetjük.

A nyúltenyésztés tanításában a valóság bemutatására gyakorlati telep szolgál. A szakképző iskolák eltérő adottságaiból következően azonban ez a feltétel nem mindenhol adott. Ebben az esetben a közelben lévő kisebb-nagyobb telepek adhatnak helyet a gyakorlati oktatásnak. A tanároknak nem minden esetben van módjuk a természetbeni bemutatásra. Ilyenkor szükségszerűen az iskola által biztosított oktatástechnikai eszközöket kel igénybe venni.

A tantárgy tanítása során alkalmazott szemléltető anyagok (képek, videofilm, vázlatok) kivetítésére szolgáló eszközök nagy része már szinte minden szakképző iskolában rendelkezésre áll. A hatékony oktatás szempontjából feltétlenül szükséges az írásvetítő, a diavetítő és a videó lejátszó megléte. Az írásvetítő a táblára írást és a rajzolást helyettesítő eszköz. A kivetítő vásznon a tanulók jól láthatják a szemléltetett anyagot, vagy követhetik a magyarázat alkalmával felrajzolt, illetve felírt folyamatokat. Napjainkban már minden szakképző iskolában rendelkezésre áll, kezelése és karbantartása egyszerű.

A diavetítőkkel átlátszó diaképek vetíthetők ki a vetítővászonra. Alkalmas a fajták és egyéb technológiai berendezések szemléltetésére. Az eszköz kezelése egyszerű és használatával szemléletessé tehető az anyagot. Ma már általánosan elterjedt és használt eszköz, ami a legtöbb szakképző iskolában megtalálható. A videó lejátszóval mozgó filmek játszhatók le. Ezeken a néma vagy hangos filmeken technológiai folyamatok mutathatók be abban az esetben, ha ezt nincs mód a gyakorlatban, természetes körülmények között megtekinteni. A tantárgy hatékonyabb oktatása szempontjából alapvető eszköz, ami a mai televízión felnőtt generáció figyelmét is jobban leköti. Általánosan elterjedt minden iskolában, használata azonban nem túl gyakori. Jó lenne, ha ezt az eszközt a gyakorlati bemutatás tudná helyettesíteni, erre azonban egyre kevesebb lehetősége nyílik a szakképző iskoláknak.

A hatékonyabb oktatás érdekében szükséges lehet az episzkóp és a projektor. Ezek az eszközök nem minden iskolában állnak rendelkezésre. Az episzkóp kiváltható írásvetítővel és diavetítővel. Használata mindössze azért javasolható, hogy a szemléltető anyag elkészítésének költségei csökkenjenek. Nem szükséges hozzá írásvetítő fólia és a költségesen előállított diapozitív. Ahol viszont van érdemes használni.

Az episzkóppal szemben a projektor nem helyettesíthető semmivel. Használata viszont szükségtelenné teszi az írásvetítő, a diavetítő és a videó lejátszó használatát is. Manapság még nem eléggé elterjedt, ezért használata is kissé háttérbe szorul.

A tantárgy tanításának személyi feltételei között elsőként a szakma iránti elkötelezettségről kell beszélni. A szakmáját szerető tanár jó példát mutat a tanulóknak, segíti kialakítani bennük a szakma iránti szeretetet. A nyúltenyésztés tantárgyat is csak úgy lehet hatékonyan oktatni, ha a tanár elkötelezett a nyúltenyésztés iránt. A szakképző iskolákban természetesen nincs lehetőség arra, hogy minden állatfaj tanítását más-más tanár végezze. Alapvető követelmény azonban az, hogy ne kezelje eltérőképpen az egyes állatfajok oktatását.

További feltétel, hogy a tanár legyen felkészült és sokirányúan tájékozott abban, amit tanít. Ezt állandó önképzéssel érheti el. Az önképzés nem csak szakmai, hanem pedagógiai téren is szükséges.