Az oktatási folyamat egész tartama idején szükséges gondoskodnunk arról, hogy tanulóink az elsajátított ismereteket alkalmazni is tudják (Dr. Tompa Károly, Állattenyésztéstanítás módszertana).

A nyúltenyésztés tanítása során az alkalmazói órák gyakorlat keretében valósíthatók meg. A gyakorlat 5 órából tevődik össze. Az órák egy gyakorlati nap keretében vannak elhelyezve. A tanulók kis csoportokban végzik el az alkalmazói óra feladatait. A gyakorlat felépítését egy csoporton keresztül mutatom be.

A gyakorlat helyszínére érve a tanulók gyakorlatvégzésre alkalmas ruhába öltöznek. Ezután a tanulókat balesetvédelmi oktatásban részesítjük, majd az osztályt 5-6 fős csoportokba osztjuk. A csoportok a témaköröknek megfelelően más-más helyszínen végzik a gyakorlatot. A témakörök a következők:

A tanulócsoport először a telepvezetőtől kap a teleppel és vezetésével kapcsolatos ismereteket. Az órán beszélni kell a telepen zajló munkákról és azok megszervezéséről. Ezt követően a telepi adminisztrációval ismerkednek meg a diákok. A telepvezető által elmondottakat a tanulók lejegyzetelik, az óra végén a témával vagy a teleppel kapcsolatos kérdéseket tehetnek fel. Meg kell nézniük a telepen alkalmazott adminisztrációs eszközöket, a számlavezetést, állomány nyilvántartást.

A szünetet követően a tanulócsoport a bakistállóba megy. Itt az ondó levételének munkaműveleteit figyelik meg, majd gyakorolják. Az alkalmazás során átismételjük az ondóról tanult ismereteket (makroszkópos vizsgálat). Az óra elején megtekintik a műhüvely felépítését, majd alkalmazzák is az eszközt. A műhüvely felépítése már ismétlés, hiszen az órán már találkoztak vele, mikor a termékenyítést tanulták. Az óráról szintén naplót készítenek, amely segíti őket a felkészülésben és az anyag megtanulásában. Az órán minden tanulónak el kell végeznie a feladatot. A kiscsoportos beosztás ad lehetőséget erre. Az ondó levétele után a tanulók a laborban mikroszkópos vizsgálatot tartanak. Itt az ondó mikroszkopikus jellemzőit ismétlik át. A műveletet hozzáértő szakember vezeti és mutatja be. A levett ondót ezután hígítani kell. Az ondóhígító összetételét le kell írniuk és tudniuk is kell a tanulóknak.

Az ondóvétel után következik a termékenyítés bemutatása. A tanulók először a katéterek előkészítését figyelik meg. Mivel ez egy hosszadalmas munka, ezért ezt csak elmagyarázni tudjuk a tanulóknak, nincs lehetőség a kipróbálásra. A termékenyítést egy hozzáértő ember mutatja be és magyarázza el. Kipróbálásra, az állatok védelme érdekében, nincs mód. A telep vezetőjének engedélyével azonban ez is megvalósulhat. A tanulók megfigyelik a termékenyítés során alkalmazott fogásokat és a termékenyítéssel együttjáró adminisztrációt is. Minderről jegyzetet készítenek.

Az újabb szünetet követően a diákok a telepen alkalmazott takarmányozási renszerrel és a tartási körülményekkel ismerkednek meg. Megfigyelik az elhelyezés körülményeit, az egyes ketrectípusokat és azok felszereléseit (elletőláda). A megfigyeléseikről rajzot készítenek és felírják a ketrecek adatait. Ezt követően a telepen alkalmazott tápokról tájékozódnak. Felírják azok táplálóanyag tartalmát. Az óra második felében részt vesznek a takarmány kiosztásban és az etetők tisztításában.

A következő órán a tanulók a telepen alkalmazott egyéb technológiai berendezések kezelésével és karbantartásával ismerkednek meg. Ezek közül a legfontosabb a trágyakihúzó. A berendezés felépítését és működését géptan órán már tanulták, most alkalmazniuk is kell az ott megszerzett tudást. A trágyaeltávolításon túl ebben az órában esik szó a tisztítás és fertőtlenítés eszközeiről és módjáról. Lehetőség szerint ezt el is kell végezniük.

Minden óráról naplót kell vezetniük a tanulóknak. Ez segíti őket a felkészülésben, és fejleszti a jegyzetelés képességét. Az önállóan végzett munka önállóságra neveli a diákokat.