Gönczöl Erika és Vass Vilmos munkájáról az első fejezetben már esett szó (lásd! I. 1. A témaválasztás aktualitása. 4-5. o. és I. 2. Az oktatási programcsomag fogalmi meghatározása és lehetséges típusai 6-7. o.). 2004-ben publikált tanulmányukban – főként elméleti konstrukciókat kínálva – az oktatási programok készítéséhez és fejlesztéséhez mutatnak utat. A Bárdossy Ildikó és Dudás Margit szerkesztésében napvilágot látott könyv egy konkrét téma köré építkezve a programfejlesztés gyakorlati oldalára fókuszál (Bárdossy és Dudás, 2008.). Az ókori Egyiptom világa című oktatási programcsomag moduljainak szerkezeti felépítése a Falus Iván nevével fémjelzett Didaktika című tanulmánykötet (Falus, 2003.) fejezeteiben rögzített elméleti alapokból is merít. E tízszerzős mű az oktatás célrendszerét, tartalmát és eszközeit, illetve a pedagógiai értékelés témakörét egyaránt részletesen tárgyalja. Robert Fisher kézikönyve, a Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? (Fisher, 2000.) szintén a tanítási folyamat tényezőit és szakaszait járja körül. A szerző a pedagógusi és tanulói kérdéskultúra fejlesztési lehetőségeire, illetve a tudáselsajátítás optimális környezeti feltételeinek megteremtésére összpontosít, melyek hozzájárulnak a hatékony tanulási stratégiák kialakításához. Spencer Kagan illusztratív munkája (Kagan, 2004.), mely sokat- mondóan a Kooperatív tanulás címet viseli, változatos módszereket, foglalkozási terveket és munkalapokat kínál tanárok és diákok számára egyaránt. A kooperatív tanulás elméleti és gyakorlati oldalának feltárása az osztálytermen kívül létrejövő tanulási helyzetek megtervezésében is segítséget nyújthat. A gondolkodási műveletek (ön)reflektív fejlesztése szintén a hatékony tanulási-tanítási folyamat kulcskérdése. Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla és Priskinné Rizner Erika közös munkája, A kritikai gondolkodás fejlesztése című tanulási segédlet (Bárdossy, Dudás, Pethőné Nagy és Priskinné Rizner, 2002.) a tanári gondolkodásmód és tanulásszervezés újszerű vetületét adja. Az iskolán kívüli tanulási tevékenységek és lehetséges nevelési színhelyek bemutatásával számos könyv foglalkozik. Ezek közül néhány nagy haszonnal forgatott kiadványt programcsomagom szakirodalmába is beemeltem. A témával kapcsolatban két kötetet emelek ki, melyek a HEFOP Bölcsész Konzorcium kiadásában jelentek meg. Az egyik – Trencsényi László szerkesztésében – az iskolán kívüli nevelés tárgyköréről értekezik (Trencsényi, 2006.). Az innovációk, reformok, intézmények (színház, múzeum, könyvtár stb.) és piaci szolgáltatások (például tanfolyamok) modern iskolarendszerben elfoglalt, illetve remélt szerepe Az ókori Egyiptom világa című oktatási programcsomag modulleírásaiban is érzékelhető. A másik mű a média és a pedagógia tudományának kapcsolatát, a pedagogikum hétköznapokban és a szépirodalomban betöltött funkcióját veszi górcső alá (M. Nádasi, 2006.).

Az ismertetett alkotások a programcsomag főbb elméleti feltevéseit és alapelveit tartalmazzák. A szerzők manifeszt és látens gondolatainak feltárása a program tizenkét moduljának strukturált kialakításához járul hozzá.