Az ókori Egyiptom történelmi valóságának leírásával számos történész és szakavatott egyiptológus foglalkozik. Programcsomagomban főként azok a történeti munkák kerültek előtérbe, melyek átfogó képet festenek az óegyiptomi kultúrkör jelentős szegmenseiről. A magyar egyiptológus, Kákosy László szakkönyvek sokaságát publikálta a témában. Az ókori Egyiptom története és kultúrája című összefoglaló kötete (Kákosy, 2005.) a maga nemében páratlan komplexitással vezeti be az olvasót az egyiptomi régészeti ásatások során felszínre került leletek és építmények birodalmába. Jan Assmann német egyiptológus A kulturális emlékezet című könyvében (Assmann, 1999.) – többek között – az egyiptomi írásos kultúra alapvonásaira és a múlt társadalmi konstrukciójára helyezi a hangsúlyt. Az írás kialakulása, a politikai feljegyzések születése és a vallási tanok sajátos misztériuma Az ókori Egyiptom világa című oktatási programcsomag tartalmi elemei közt is kiemelt figyelmet élvez. A témában publikált számtalan kiadvány közül Georges Jean és Andrew Robinson könyve (Jean, 1992.; Robinson, 2003.) jutott központi szerephez munkámban. Mindketten átfogó részletességgel tárják fel az írás történetét, fejlődési folyamatát és fajtáit. A korabeli gyermekszemlélet történeti alakulását Pukánszky Béla és Németh András közösen megírt nevelés- és iskolatörténeti monográfiájából (Pukánszky és Németh, 1999.) ismerhetjük meg. A gyermekek iránti attitűd, illetve a gyermekkor társadalmi megítélésének jellegzetességei a programcsomag egy önálló, megismerő modulját képezik.

A történettudományi szakirodalom megismerése a programcsomag moduljainak konstruktív megvalósításához nélkülözhetetlen tartalmi bázist nyújt. Az egymásnak ellentmondó vélekedések és eltérő megközelítések széles palettája pedig a program alternatív feldolgozásához adhat további ötleteket.