3. Forrásgyűjtemények
Az
ókori Egyiptom világa című oktatási programcsomag néhány
moduljában idézetekkel (idézetkártyákkal) találkozhatunk,
melyek adott altéma feldolgozását segítik elő. A szövegek egy
része az elsődleges források közé tartozik. A Kéri Katalin
szerkesztésében megjelent A tudás kapui című
szöveggyűjtemény – az ókortól egészen a 19. század végéig
– a főbb nevelési és oktatási elveket, illetve helyszíneket
felvonultató, magyar nyelvre átültetett eredeti forrásokat közli
(Kéri, 1995.). Az idézetek másik része azonban másodlagos
forrásokra támaszkodik, szakirodalmi megállapításokat tükröz.
Ide tartozik a történettudományi munkák sorában már említett
Neveléstörténet című kötet is, mely – Kéri Katalin
gyűjteményes művéhez hasonlóan – az eredeti kútfők
segítségével illusztrálja megállapításait. A források
sorában a történettudományi szakirodalmi háttér néhány
további eleme is megmutatkozik. Kákosy László és Jan Assmann
egyiptológusok markáns következtetései például a tanuló
ifjúság tudáselsajátító tevékenységét az idézetek
értelmezése és gondolati továbbfűzése révén is támogatja.
Az elsődleges és másodlagos forrásrészletek olvasása, értelmezése és alkotó felhasználása, illetve az olvasási készségek fejlesztése az élethosszig tartó tanulás építőköve. A források hiteles tartalmi és logikai összefüggéseinek kiemelése ösztönzőleg hat az értő olvasás és a kritikai gondolkodás előmozdítására.