A tankönyv által képviselt tanulásszervezés, értékelés világossá teszi, hogy az adott természettudományi tankönyvek nemcsak egy sajátosan egyéni pedagógiai koncepciót képviselnek, hanem tartalmaznak egy rejtett kompetencia-felfogásmódot, azaz a tanulói képességfejlesztésre vonatkozó eszközrendszert. Mindezek alapján feltételezhetjük, hogy a taneszközök és tankönyvek latens kompetenciateóriákat képviselnek, amelyek összehasonlíthatók és feltárhatók. Az alábbiakban az egyes tankönyvek összehasonlító elemzéséhez javasolt szempontok listájának néhány reprezentáns elemét közöljük, a teljesség igénye nélkül.

A szöveg és az ábraanyag mennyiségi és minőségi mutatói.

Az ábrák mérete, elhelyezése, a layout és a képi megjelenítés technikai minősítése (rajz, fotó, séma, rövid leírása).

A képek, folyamatábrák, gráfok, diagramok és grafikonok vizuális tartalma (pl. makro- vagy mikroszkopikus képek vannak-e az adott fejezetben, a folyamatábrák elemei között vannak-e nyilak stb.).

A képek funkciója (esztétikai, illusztratív, felfedeztető-közlő vagy egyéb).

A fotókon és az ábrákon szereplő emberek számossága. Felismerhető-e világosan az ábrázolt emberek életkora, neme, az emberfajták (rasszok) felismerhető bélyegei, a multikulturális vonatkozások (öltözék, eszközök, értelmezhető egyéb jelek és jelképek)?

A szöveg pedagógiai stílusát, funkcióját, azaz pedagógiai szempontú értékelését a következő szempontok alapján javasolják: (1) a szöveg közlő, tájékoztató, néhol normatív kijelentéseket is tartalmaz; (2) a szöveg tájékoztató és érvelő, meggyőző; (3) a szöveg feladatokat, kérdéseket és problémákat exponál; (4) a szöveg bevonja a diákokat is, hivatkozik a személyes szokásokra, véleményekre, attitűdökre.

A tankönyvi szöveg minősítésének további szempontja, hogy a szövegegységek nyelvileg közlő-kijelentő, előíró, felszólító vagy további feltevéseket is megengedő nyelvi szerkezetek.

A tankönyvi szöveg pedagógiai minősítése annak alapján, hogy bemutat-e a témával kapcsolatos problémát, feladatot.

A szövegek mennyiségi arányai a szöveg tanulási funkcióját illetően: hányad része a teljes szövegnek a feladat, a probléma stb.

A szöveges kérdések és instrukciók jellege szerinti minősítés: (1) a kérdésre a válaszadás nem kötelező; (2) a kérdésre, instrukcióra a tanulónak válaszolnia kell, illetve a feladatot el kell végeznie, amelynek megadott algoritmusa van; (3) a kérdésre, instrukcióra a tanulónak hipotézist kell alkotnia, és azt igazolnia vagy cáfolnia kell a tankönyvi szöveg, ábra vagy egyéb információk alapján; (4) a kérdésnek vagy instrukciónak a témakört lezáró fejezetrészben ellenőrző-értékelő funkciója van, amely elősegíti az önértékelést, és megfelelő visszajelzést ad a diáknak saját eredményességéről, tudásáról.

A természettudományi nevelés megújításának egyik lényeges eleme a tanulók kulcskompetenciáinak, gondolkodási képességének, tanulási stratégiáinak fejlesztése, amelyben a természettudományi megismerés és az ismeretek alkalmazása sajátos logikájának elsajátítása mellett kiemelt feladat a kreatív, kritikai és alternatívákban gondolkodás, a modellalkotás kifejlesztése. Ösztönözni és segíteni kell a tanulókat abban, hogy környezetük történéseit befolyásolni akaró és tudó, aktív és felelős állampolgárok legyenek. Ismerjék a folyton változó világ eseményeit, és tudjanak felelősen cselekedni a fenntartható fejlődés érdekében.