1.____________________________: amikor együtt fejlesztik a gyermekeket az óvodai foglalkozásokon vagy az iskolai tanórákon, s egyben biztosítják a speciális megsegítés valamely változatát. Két alcsoportja: a részleges ill. a teljes integráció.

2.____________________________: cél, hogy a legtöbb SNI gyermeket a lakóhelyéhez közeli többségi intézmények egyikébe vegyék fel, melyek mindegyike felkészült erre a feladatra. Az iskolának, mint rendszernek az általános fejlesztéséről van szó, az iskola életét, értékeit, módszereit, személyi és tárgyi feltételeit úgy alakítják, hogy valamennyi gyermek, ezen belül a fogyatékosok nevelési szükségleteit is maximálisan kielégítsék.

3.___________________________: az integráció azon változata, amely a térbeli távolságot csökkenti. Ilyenkor csupán az épület közös, a gyermekek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolat.

4.____________________________: az SNI gyermek jelenléte a többségi osztályban, mely többnyire az osztályfőnök jóindulatának eredménye. A gyermek vagy „úszik" vagy „elmerül", semmiféle külön segítségben nem részesül.

5.____________________________: a szakirodalomban szűkebb értelemben használt megjelölést akkor használjuk, ha anélkül veszik fel a fogyatékos gyermeket a többségi intézménybe, hogy igazán ismernék a sajátos szükségleteit, s elvárják tőle, hogy ne nagyon térjen el a többiektől, nyújtson hasonló teljesítményt, mint társai. A gyógypedagógus feladata a gyermekkel való külön foglalkozás.

6.___________________________: leggyakoribb megjelenési formája, amikor a többségi intézményben elhelyezett fogyatékos csoportot tudatosan egyesítik kortársi közösségével az óvodában foglalkozásokon kívül, vagy az iskolában tanórán kívüli időben.

lokális vagy fizikai integráció - szociális integráció - funkcionális integráció

spontán /hideg integráció - beilleszkedés/ integráció - befogadás/inklúzió