A könyv értelmezése, értékelése, szempontok kigyűjtése az egyes szövegekből, példák az esztétikai és a terapikus közelítésre, az egyes szakmák megtermékenyítő jelenlétének analízise, a beszédmódok értékelése, az összecsengések, áthallások megtalálása, a komplexitás, a szintézis pillanatainak regisztrálása. Vitapont: javaslatok gyűjtése a (könyvben, a címnél meg is jelölt) szélsőséges vélemény kezelésére, érvek a közlés ellen és mellette.

FELADATOK A REGÉNYEKBŐL:

Az itt tárgyalt két Ulickaja-regény, elsősorban a Kukockij esetei felveti a meddőség, terméketlenség, mesterséges megtermékenyítés bioetikai ikérdéset ^[28], a csonka, nem vérszerinti családi viszonylatok problémáit. Ezek érzékeny területek, nagy körültekintéssel bánjunk velük! Pl.: Milyen női és férfi magatartásminták, női és férfitípusok lelhetők fel a művekben? (ld. Kukockij doktor alkoholizmusát, annak motivációit.) A Médea és gyermekeihez szempontok: - Ki a mű főszereplője? Miért ez a cím? Milyen a két női főszereplő egymáshoz való viszonya? A címszereplő jóváírja, jóváteszi az antik mítoszt (nem öl, s gyerekeivé fogadja a rokonait) – miként tekintünk azonban fogyatékosságaira, arra például, hogy nem tud megbocsátani? Hogyan dolgozza ki magából a traumát (helyváltoztatás, zarándoklat), s hogyan bánik ezzel a Szonyecska című kisregény főhősnője? Miként valósul meg a társadalmi jóvátétel a Médea-regényben – egyéni szinten? ^[29] Van-e veszteségélményünk a műben olvasott veszteségek átélésekor (Mása halála), mi vezetett ehhez (ld. összevető elemzések, a pszichológusok és másoké az Embertan-könyvben); a mű intenciói szerint elhárítható lett volna-e a tragédia? (az egyéni felelősség kérdése a másik segítésében). A Szonyecskához is: erős nő – gyenge férfi? A művek hősiesség-képzete (Médea férje, aki nem bírja az erőszakot). Hogyan oldódnak meg a mű világában az életvilágban keletkező problémák? (16 árván maradó gyermek sorsa rendeződik el a Médeában).