Szómagyarázat
[1] A halász meg a felesége és az Amikor az ördög tanítómester volt című mesék elemzése FELADATOK: a szimbólumok kibontásával, fantáziánk teremtő erejével, az üres, sokértelmű helyek kitöltésével. Kit mi lepett meg legjobban a fordulatok sorában? In: KAST, Verena: Férfi és nő a mesében. Lélektani elemzések. EuroAdvice, 2002, 15–64. o.
[2] http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=3531, MÉREI Élet-Mű, Tanulmányok, Szerk. Borgos Anna, Erős Ferenc, Litván György, Új Mandátum, 2006, DOLL, Beth–DOLL, Caroll: A biblioterápia meghatározása. In: Könyv és nevelés. 2000. 2.évf. 3.sz., http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/3/cikk1.html, OLVASÓKÖNYV A BIBLIOTERÁPIÁRÓL. Szerk.: BARTOS Éva, Budapest, 1989, Országos Széchenyi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, BETTELHEIM, Bruno: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Budapest, 1985, BOLDIZSÁR Ildikó: Meseterápia - Mesék a gyógyításban és a mindennapokban, Magvető Könyvkiadó, 2010, BUDA Béla szerk., vál.: Pszichoterápia. Gond. 1981., Olvasókönyv a biblioterápiáról, Bp. 1989., Szerk. Bartos Éva, HÁSZ Erzsébet: Irodalomterápia I. Szöveggyűjtemény Budapest, Gondolat-Animula, 1995
[3] Ld. külön: Szöveggyűjtemény gyakorlatokkal
[4] V. GILBERT Edit: A laikus dicsérete, avagy: mindenki civil. In: A tudományon kívül és belül. Tanulmányok a társadalom és a tudomány kapcsolatáról. Szerk. Mosoniné Fried Judit és Tolnai Márton. MTA KSZI. Budapest, 2005, 233–245. p. http://www.mtakszi.hu/Honlap/K12.pdf, UŐ: Az igényes laikus. A laicitás dicsérete és veszélye. Kritika, XXXIX. évfolyam, 1. szám, 2010. január, 22–27. p. http://nol.hu/kritika/20100125-az_igenyes_laikus,
[5] V. GILBERT Edit (szerk.): Embertan és irodalom – Elbeszélésbe oltott gének Ljudmila Ulickaja regényeiben. Pécs, Művészetek Háza, 2005, 176 o., LÓRÁND Zsófia, SCHEIBNER Tamás, VADERNA Gábor, VÁRI György (szerk .): Laikus olvasók? A nem-professzionális olvasás értelmezési lehetőségei, L'Harmattan, 2005
[6] DETHLEFSEN, Thorwald: Oidipusz, a talány megfejtője, Budapest, 1997, Magyar Könyvklub
[7] NIETZSCHE, Friedrich: A vidám tudomány. Budapest, 1997, Holnap Kiadó. II. rész, 84. fej, 110–113., és UŐ: A görög irodalom története.. In: Nyíri Kristóf—Szécsi Gábor: Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérostól Heideggerig, Budapest, 1998, Áron Kiadó, 21–37.
[9] SAFRANSKI, Rüdiger, Friedrich Schiller avagy a német idealizmus felfedezése, Budapest, 2007, Európa Kiadó
[11] GERÉB Ágnes, FELDMÁR András, KARÁTSON Gábor (szerk.): Beszélgetések Feldmár Andrással, ’A tudatállapotok szivárványa’ szerzőjével . KönyvFakasztó Kiadó, 2002. (Feldmár A. 1992-es debreceni előadásának szövege) DEMÉNY Péter: Visszaforgatás. http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf574.pdf. Lásd még: V. GILBERT Edit: A szembenézés korlátai - Demény Péter: Visszaforgatás c. könyvéről. http://www.lato.ro/article.php/ Látó 2011 július.)
[12] MEZŐSI Miklós: Zene, szó, dráma – színjátékok és színevá
ltozások. Kijárat Kiadó, Bp. 2006. 142-146.
[14] Muszorgszkij 1880-81-ben, Hugo Riemann Zenei lexikona 1882-es kiadása számára készített önéletrajza. Közli: BOJTI János, PAPP Márta (szerk., ford.): Modeszt Muszorgszkij. Levelek. Dokumentumok. Emlékezések. Kávé Kiadó, Bp. 1997., 568.
[15] A következő nyomvonalon haladok: „’A segítséget nyújtó személynek nem szükséges magas szintű klinikai jártassággal rendelkeznie.’ … Példájukat követve nem látjuk szükségét a fejlesztő biblioterápia gyakorlása korlátozásának, mely során a könyvekről szóló csoportbeszélgetések jól beilleszkedő gyerekek és felnőttek tipikus problémáival foglalkoznak. Ugyanakkor jó oka van a jó szándékú szakemberek figyelmeztetésének: a gyermekek és kamaszok lélektani állapotáról szerzett megfelelő képzés nélkül nem tanácsos klinikai biblioterápiába fogni.” DOLL, Beth – DOLL, Caroll: A biblioterápia meghatározása. http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/3/cikk1.html
[16] GLADDING, Samuel T., & GLADDING, Claire: The ABCs of bibliotherapy for school counselors. School Counselor, 1991 Summer, 39, 7-13. és HYNES, Arleen McCarty, & HYNES-BERRY, Mary: Biblio/poetry therapy: The interactive process: A handbook. St. Cloud, MN: 1994, North Star Press of St. Cloud.
[17]Idézi DOLLl, in: DOLL, Beth – DOLL, Caroll: A biblioterápia meghatározása. http://www.opkm.hu/konyvesneveles/2000/3/cikk1.html
[18] PETHŐNÉ NAGY Csilla: Módszertani kézikönyv. Budapest, 2005, Korona Kiadó
[19]„Eleve kérdéses, hogy szerencsés-e ilyen későre tenni elemző programot (a másnap délelőtti megvitatás a Pécsi Országos Színházi Találkozón jól működik). Elsőrendűen fontos, hogy minél többen részt vegyenek rajta, mert a diskurzustól, a közvetlen kritikai megmérettetéstől mélyül el az élmény. Mint Vidnyánszky Attila megelőlegezte bevezetőjében, a dráma gyógyíthat. Még hatékonyabban, ha a nézők a látott előadások generálta kérdéseikkel, problémáikkal, meglátásaikkal, töprengéseikkel a fesztivál idején betérhetnek a szakmai vitakörbe. Az interpretáció, az együttes kibontás, fejtegetés, a nézetek ütköztetése, az értelmezői reflexió teszi kerekké a mindenkori műalkotást, s élővé, beszélgetőhellyé is a fesztivált.
Főként, ha valóban ez történik. Ha a közönség is szót kap. Erre nem került sor…,” In: V.G.E.: Szertelen jegyzetek, Színház XLIV. évf, 4. sz., 16–18. p., 2011. április,
http://www.szinhaz.net/index.php?option=com_content&view=article&id=36043:szertelen-jegyzetek&catid=53:2011-aprilis&Itemid=7
[20] BODOR Béla: Megy a juhász a gördeszkán, irod., okt., sat., In: Élet és irodalom LI. évfolyam 43. szám, 2007. október 26., 16. o., http://www.es.hu/index.php?view=doc;18049http://www.es.hu/index.php?view=doc;18049
[21] ZRÍNYIFALVI Gábor: Olvasni nem kell félnetek…, In: Élet és irodalom LI. évfolyam 49. szám, 2007. december 17. o., http://www.es.hu/zrinyifalvi_gabor;olvasni_nem_kell_felnetek;2007-12-09.html
[22]Az interperszonalitás fogalma szinte egy időben jelenik meg az irodalomtudományban és a klinikai pszichológiában. Az irodalomtudományban az interperszonalitás, az interperszonális dialógus Mihail Bahtyin munkásságának köszönhetően nyert polgárjogot. A teljes izolációban élő és dolgozó irodalomtudós úttörő, a mai napig megkerülhetetlen könyvével emelte be a dialógus elvét az irodalomkutatásba: Dosztojevszkij poétikájának problémái c. könyvével, amelynek később ragyogó kiegészítése volt a „karneváli világkép” monográfiájának tekinthető François Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz nép kuktúrája c. munkája. A klinikai pszichológia területén a dialogikusság elvét Carl Gustav Jung analitikus – másnéven „komplex” – pszichológiája révén honosította meg a XX. század elején. Figyelemreméltó – a biblioterápia művelői számára különösen –, hogy mind az irodalomtudományban, mind a pszichológiában, e két látszólag egymástól távoleső tudományszakban mekkora áttörést hozott a dialogicitás elvének „legitimmé tétele” és bevonása a tudományos diskurzusba. Nem annak bizonyítéka-e ez a tény, hogy irodalom és pszichoterápia eredendően, a természetüknél fogva közeli rokonok, tehát „természetes” szövetségesekként kezelendők? Ld. még: BOKOR 2008
[23] BAHTYIN 2001, 314-334. „Lenni annyi, mint dialogikusan érintkezni” – mondja Bahtyin (uo., 315.) Bahtyin ezzel a Dosztojevszkij-idézettel (az Ördögök hőse, Sztavrogin szájába adott ingerült mondattal) erősen és félreérthetetlen módon nyomatékosítja a dialogicitás fontosságát az emberi érintkezésben: „Ide hallgasson, én nem szeretem a kémeket meg a pszichológusokat, legalábbis az olyanokat, akik a lelkemben vájkálnak.” Uo. 333.
[24] Ilyen esemény volt a közelmúltban „A 12 legszebb magyar vers – konferencia- és könyvsorozat” „Kocsi-út az éjszakában-konferenciájának” záróakkordja 2011. május 8-án, a nagyváradi Filharmónia Bartók–Enescu termében Jordán Tamás „rendhagyó” József Attila-estje, amikor a színész értelmező előadásában a verseket, mint saját személyes vallomásait tárta a közönség elé
[25] DEMÉNY Péter: Visszaforgatás. http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf574.pdf. és: V. GILBERT Edit: A szembenézés korlátai - Demény Péter: Visszaforgatás c. könyvéről.
http://www.lato.ro/article.php/
átó 2011 július
[26]Pl.: ÍRÓAKADÉMIA: HOGY ÍRUNK MI? Írói önvallomások és műhelytitkok. Tizennégy kortárs magyar író vall műhelytitkairól a Hogyan írunk mi? címmel megjelent kötetben.
Kiadja: DFT-Hungária Könyv- és Társasjáték Kiadó. Benne: Bächer Iván: Szépírás és újságírás, Balla Zsófia: Kisebbségi irodalom – magyar irodalom – világirodalom, Békés Pál: Írók, gangok, gyerekek, Csaplár Vilmos: Amit nem tudok…, Konrád György: Az írásról, Kornis Mihály: Az írás életforma, Kukorelly Endre: Leírások, Márton László: Az alkotói válság és leküzdése, Németh Gábor: Az irodalom intézményrendszere: lehetőségek és veszélyek, Schein Gábor: A vers és az agy, Spiró György: Tiszteljük a szereplőinket! Szilágyi Ákos: A költészet határsértései, Térey János: Mit kíván a magyar tájvers? Vámos Miklós: A dialógus.
Ars poeticák, műhelyfogások még:
Vargas Llosa, Mario: Levelek egy ifjú regényíróhoz
Umberto Eco, Nabokov vagy mások vallomásai a regényírásról
Sándor: A vers születése
Andrej BELIJ: Hogyan írunk. Szépliteratúrai ajándék II/3– III/1, 1995/3–1996/1. 160–168.
[Андрей Белый: Как мы пишем. О себе как о писателе. В кн.: Андрей Белый: Проблемы творчества. 8–25. p., Москва, Советский писатель, т. ж.] Ford. V.G.E.
[28] Ld. a kérdés elméleti megközelítéséhez: BARCSI Tamás: Az ember méltósága. Attraktor kiadó, 2005.
[29] – Ehhez adalékok szerzői szempontból: V. G. E: Valahogy valami kitisztul: Beszélgetés Ljudmila Ulickaja orosz írónővel. Kritika XXXIV. évf., 5. sz.,, 2005/május 7–9. p.
[30] V. GILBERT Edit–VILMOS László: „Ami az ókorban elválasztott bennünket, az most sem fog összekötni”. In: Utánad, Olvasó (a 70 éves Kamarás István tiszteletére). 2011 Veszprém, Pannon Egyetem, Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Antropológia és Etika Tanszék, Szerk.: GÉCZI János, MAKAI Péter, V.G.E.: Képaláírások – a jóindulatú közelítés megható kudarca (Ljudmila Ulickaja: Daniel Stejn, tolmács.) Műút 54. évfolyam (Új folyam), 2009014, 67–69. p. FELADAT: az irodalomtörténészi-kritikusi és a nyilvános-biblioterapikus megközelítés összevetése.