IV. A CURRICULUMFEJLESZTÉS ALAPKÉRDÉSEI
Az előző fejezetekben tanulmányozhatta a curriculum szó eredetét,
értelmezéseit, találkozott a curriculumelmélet főbb kutatási területeivel,
problémaköreivel, megismerkedett a curriculum mint tantervi műfaj jelentésével
is. Az elvégzett feladatok remélhetőleg segítették Önt abban, hogy a curriculum
tervezéséhez és készítéséhez kapcsolható kérdéseket válaszoljon meg,
problémákat oldjon meg, elsősorban saját tanulási, képzési tapasztalataira,
szakmai érdeklődésére alapozva. Az előző fejezetben a curriculumfejlesztő
szakember elvárható kompetenciáit, valamint a pedagógus curriculumfelhasználó
és curriculumfejlesztő szerepét tekinthette át.
Az Ön előtt álló fejezet a curriculumfejlesztés alapkérdéseinek
tanulmányozásához tár fel további
kiindulópontokat. Ez a fejezet azokra a területekre irányítja a figyelmet,
melyek nemcsak a curriculumfejlesztő pedagógus, nemcsak a tanulást támogató
tanár, hanem a tanuló egyének, csoportok kompetenciájának, hozzáértésének és
felelősségének is kulcskérdéseit jelentik. Nemcsak a tanári mesterségben, de a
tanuló egyének, csoportok tevékenységében is felértékelődik, s egyúttal a
korábbinál kiterjesztettebb értelmezési tartománnyal jelenik, jelenhet meg a tervező tevékenység, mint sajátos
rendszerépítő, fejlesztő tevékenység. Ezek indokolják azt, hogy külön
fejezetben, kiemelten is foglalkozzunk a
tervezés, a döntés, a projekt típusú tervezés, valamint a rendszerszemléletű
megközelítés értelmezésével, s egyúttal ezeket a curriculumfejlesztés
alapkérdéseiként is tételezzük.
|
Negyedik tanulási egység:
-
a tervezés és a curriculumfejlesztés,
-
a döntés és a curriculumfejlesztés |